Cratinus

KratinoV. – 1. Az ó-atticai comoediának Aristophanes és Eupolis mellett legnevezetesebb költője, Callimedes fia, körülbeül 520-tól 423-ig élt. Csak 453-ban lépett fel vígjátékaival s ő vitte be a comoediába a 3-ik színészt. Hevesen ostromolta Periclest, hagymafejü Zeusnak, Cronus és a Viszály fiának nevezte. Kilencz győzelmet nyert és 21 comoediát hagyott hátra. Legkorábbi darabja az ’Arcilocoi, a gúnyolódók, melynek költők versenye volt a tárgya. Legutolsó darabja Putinh (a boros flaskó), melyben a bort szerető költő önmagát tette nevetség tárgyává. E darabbal győzelmet nyert Aristophanes Felhői és Amipsias Connusa ellenében; így állott bosszút Aristophanesen, ki őt a Lovagokban (524 v.) elomlott romnak nevezte. Cratinus vitte be politikai vígjátékaiba az archilochusi hangot. Képekben gazdag, fordulatos nyelvét sokat dícsérik, az alexandriai tudósok sokat foglalkoztak vele. Töredékeit l. Meinekénél (com. Gr. fragm. II) és Kocknál (com. Attic. fragm. I, 11). – 2. Ifjabb Cr., az újabb comoedia költője, Kr. előtt 224 táján halt meg. Mintegy nyolcz darabjának a czímét tudjuk, de kérdés, nem tévesztették-e össze az idősebb Cr.-szal. Tröedékeit közli Meineke (com. Graec. frragm. II. 684) és Kock (com. Att. fragm. II, 289).