Culpa | C | Cunaxa |
Kumh, a cymebeliek, chalcisiak s eretriaiak gyarmata Campanibáan, kik a szomszédos Pithecusa (m. Ischia) szigetéről átmenve a Misneum hegyfoktól Északra az Ausones területén Kr. e. 735 körül alapították a várost, melyet kivált Campaniával való kereskedelme csakhamar nagy virágzásnak indított. Fontossá vált gabonakereskedésével (Liv. 2, 9, 34), iparművészeti czikkeivel, p. o. vázáival; tőle tanulták meg az italiai törzsek az írás mesterségét s a görög mythusokat s a görög vallásos nézeteket is C. kezdte terjeszteni Italiában (Apollo, Hercules, Castor és Pollux cultusa, cumaei sibylla, Aeneas monda). Kr. e. 600 körül valamint 524-ben s 475-ben visszaverte az etruscusokat (475-ben a syracusaei Hiero segélyével). Ezen eseményekkel kapcsolatban Aristodemus 504 körül megbuktatta az aristocratia hatalmát s a város tyrannusa lett; hozzá menekült Tarquinius Superbus. Liv. 2, 21. Kr. e. 215 óta római municipium, Aug. óta colonia. Gyarmatai: Dicaearchia, (Puteoli, ma Pozzuoli), Neopolis, vagy Neapolis, mely a rhodusiaktól alapított Parthenope helyén épült, Zancle (m. Messina). Romjai Nápolytól északra feküsznek.