Cyrene

Kurhnh. – I. Tartomány. ’H Kurhnaikh, Cyrenaica, tartomány Africa éjszaki partján, a mostani 500–700 m. magas barkai fennsík, a Ptolemaeusok ideje óta 5 városáról Pentapolisnak is nevezve, elfoglalta a partvidéket a nagy Syrtistől (carthagói határtól) a Paliurus folyóig (Marmarica); délen a Phazania (Fezzan) sivatagig terjedt. Cyrenacia a töbi szomszédos országoktól eltérőleg nagyon termékeny, vízben bővelkedő ország volt, melyben az aratás álló 8 hónapig tartott; terményei búza, olaj, bor, datolya, zöldség, siphium, méz, lovak, öszvérek. Hdt. 4, 199. De a pusztító sáskák is gyakoriak voltak. Therabeli görögök telepedtek le itten a VII. században, 631 Kr. e. (l. Battus és Brace) és hajózás, kereskedés, ipar és művészet által virágzó államot teremtettek, mely I. Darius alatt a perzsa birodalomba kebeleztetett, 308 óta pedig Aegyptustól laza függésben állott. Hdt. 4, 150 s köv. 164 s köv. 200 s köv. Just. 13, 16. Liv. 23. 10. Sall. Jug. 79. 117 óta a Ptolemaeusok egy oldalága uralkodott, ezek utolsója Apion a rómaiakat tette örököseivé (96. Kr. e., Liv. ep. 70), kik eleinte szabadnak nyilvánították Pentapolist, azután pedig Cretával együtt provinciává tették (67. Kr. e.). Trajanus alatt 116-ban fellázadtak a nagy számmal beköltözött zsidók, s 220,000 cyreneit és rómait meggyilkoltak, míg nagy nehezen leverték őket; az ország azóta néptelen maradt. A Syrtis partján a Heracles homokhalmai huzódtak el (oi JineV tou ’Hr.), ezektől Nyugatra fakad a Lathon folyó, a mely Ptolemaeus szerint Tritonis tavával állott összeköttetésben, míg Strabo a Hesperidák tavának nevezi. A belső terület népségei közül felemlítik a barcitákat, asbystákat, macatuákat, nasamoneseket stb. A legfontosabb városok Keletről nyugatra (a Pentapoliséi csillaggal vannak jelölve): Darnis; «Apollonia, mely Cyrene kikötőjének tartatott (m. Marsza Szuza); Phycus; «Ptolemais, előbb csak Barca kikötője (m. Tolmeta); «Tauchira, később Arsinoë (m. Tokra); «Berenice, előbb Hesperis (m. Bengazi). Az ország belsejében: «Cyrene (Kurhnh, m. Krenna melletti romok), az ország fővárosa, melyet Battus alapított (631), pompás vidéken, táblaalakú fennsíkon Cyre forrás mellett, 80 stadiumnyira a pusztától. A város hires volt pompás templomai által, melyek közül kivált Apollo temploma, melyhez Battus köves útat építtetett, erős fellegvára is volt a városnak. C. hires volt kitünő orvosairól (Hdt. 3, 131), valamint arról, hogy szülővárosa Aristippus, Anniceris és Cerneades bölcseknek, Callimachus költőnek és Eratosthenes geographusnak. Végül említendő Barca, 100 stadiumnyira (k. b. 18,5 km.) a tengertől, délkeletre Ptolemaistól. Keleten a parton feküdt Platea szigete (m. Bomba), a hol a theraiak először vetették meg lábukat, mielőtt Cyrenét alapították. Strab. 17, 836stv. V. ö. Thrige, Historia Cyrenes (2. kiadás 1828). Gottschichk, Geschichte der Gründung u. Blüte des hellenischen Staates in Cyrenaica (1858). – II. Személynév. Hypseus leánya, unokája v. talán leánya Peneusnak, kit Apollo szeretett és Thessaliából Libyiába szöktetett, hol vele Aristaeust nemzette. Cyrene Lybiában róla vette nevét. Pind. pyth. 9, 5 stv. Apoll. Rhod. 2, 500 stv.