Deioces

DhiokhV, Hdt. 1, 73. 96 sk. szerint az első medus király, a kit az assyriai iga alól való felszabadulásuk után választottak, hogy a zilált országban rendet csináljon és törvényt hozzon; lassankint mind több hatalomra tett szert, testőrséggel vétette magát körül, szigorú udvari szertartással alattvalóitól elzárkózott; székhelyéül Ecbatanát építtette és 53 évi uralkodása után (Kr. e. 700–647.) trónját fiára Phraortesre hagyta. A valóságban távolról sem volt oly hatalmas, a minőnek őt a medus mondák feltüntetik. Az assyriai ékiratok ugyanis Dajaukku (talán óperzsául: dahjauka, a. m. falu előljárója, falusi nemes) nevén a leigázott medus fejedelmek egyikéül emlegetik (a 715. év körül) és Sargon assyiriai király azzal dicsekszik, hogy Dajaukkut legyőzte és a fogságba hurczolta. Lehet, sőt valószínű, hogy D. volt azon uralkodó ház alapítója, a mely a medus nép élén az assyiriaiak ellen a szabadságharczot megkezdette és végre győztesen befejezte. Polyaen. 7, 1. Diod. Sic. 8, 16. Dio Chrys. 3, 1, 38, 4. – Irodalom: Spiegel, Efrân. Alterthumskunde II, 248. Justi, Iran. Namenbuch 76. Maspero, Hist. anc. d. peuples de l’Orient,² 458. 460–3. Hommel, Gesch. d. alt. Morgenlandes 133. Duncker, Gesch. des Alterthums II,⁵ 315–317 l.