Dekadoucoi | D | Delatio nominis |
decima, dézsma. 1. Tíz százalékos vám, melyet Alcibiades és a többi athenaei vezérek alapítottak 410-ben Kr. e., minden nem athenaei hajó terehére, mely a Pontus felől az Aegaeus tenger felé (s talán vissza is) a chrysopolisi (szkutarii) vámház (dekateuthrion) és őrség előtt elhaladt. Xen. Hell. 1, 1, 22. Diodor. 13. 64. Az aegospotamii ütközet után a vámszedés megszűnt, 390-ben azonban Thrasybulus újra visszaállította. Xen. Hell. 5, 8, 27. Az Antalcidas-féle (v. király-) békekötés aztán ismét megszüntette 387-ben. Legalább száz talentumnyi évi jövedelmet hajtott Athnaenek. Beloch, Rhein. Mus. 39, 40. Tizedek, dézsmák egyébiránt máshol is előfordulnak, olyanok, melyeket nem közvetetlenül hajtott be az állam, hanem vállalkozóknak dekatwnai) adott bérbe. Továbbá Athenae városa a városi birtokokért, a templomok a maguk birtokaiért dézsmát szedtek a birtokok művelőitől vagy bérlőitől. Minden birság vagy elkobzott birtok után is Athenae istenasszony acropolosi kincstárába folyt az érték egy tizedrésze (a szövetségesek adójából azonban nem tized, csak hatvanad illette a templomot). 2. Családi ünnep Athenaeben, tized napra a gyermek születése után, mikor is áldozás mellett (dekathn Juein v. estian) a családba fogadták és elnevezték az újszülött gyermeket. Az ünnep megtörténte jogi bizonyíték volt a mellett, hogy az atya sajátjának ismerte el a gyermeket.