Demades

DhmadhV, Demeas fia, Paeania attikai község tagja, müveletlen családból született Athenaeben kb. Demosthenesszel egyidejüleg. Úgy látszik, minden nevelés nélkül nőtt fel atyja mellett mint egyszerű halász gyermek; később azonban sokra vitte. Tudtunkkal először a chaeroneai csata után szerepelt, mely alkalommal Philippus őt választotta békekövetének a foglyok közül. Szókimondó elmésségével sikerült is kivinnie a foglyok szabadonbocsátását (Diod. Sic. 16, 87), s attól kezdve Demosthenessel és Hyperidesszel szemben a macedoni párt embere volt Athenaeben. Theba elpusztítása után sikerült neki és Phocionnak Alexander támadását elhárítani Athenaeről. Plut. Demost. 23. Alexander halála után polgári jogaitól is megfosztották, de ez könnyelmű és cynikus életmódján nem sokat változtatott. Később megint nagy befolyásra tett szert, s ő fogalmazta meg Demosthenes és társai ellen a halálos itéletet. De nehány évvel később őt is megölette Antipater. A hagyomány szerint semmi erkölcsi érzéke nem volt, igaz müveltsége sem; de olyan tehetséges szónok volt, hogy kivált rögtönzései, élczes mondásai, szellemessége miatt sokan (Theophrastus) Demosthenesnél is többre becsülték. Plut. Dem. 10. Iratai közül már Cicero (Brut. 36) és Quintilianus (2, 17, 3) sem ismertek egyet sem. A uper thV dwdekaetiaV cz. beszédtöredék, melyet Blass Dinarchus-kötete végén (Teubner, 1871) kiadott, bizonyosan későbbi rhetorgyártmány (fraudulosa imitatio, Blass, praef.). Főmunka: Blass, die ett Beredsamkeit, III, B, 236–247. V. ö. Lhardy, de Demade, Berol. 1834.