Agathyrsi

’AgiJursoi, régi népség, melynek ezt a nevet a görögök adták; tulajdonképen traususoknak nevezték őket. Lakóhelyöket a különböző írók az európai Sarmatiában más-más vidékre helyezik. Herodotus az első, a ki róluk említést tesz. Ezen író (4, 48. 100) szerint a Maros (MariV) mentén, a mai Magyarország erdélyi megyéiben laktak. Vele szemben Fröhlich R. (Az agathirszek. Archaeolog. Ért. 1883) Ptolemaeusra támaszkodva azt vitatja, hogy északon, a balti tenger mellékén laktak. Származásuk is ismeretlen. Herodotus (4, 104) azt beszéli róluk, hogy a legbujálkodóbb emberek és a legtöbb aranyat hordanak magukon. Nő-közösségben élnek, hogy így maguk közt valamennyien testvéri és vérségi összeköttetésben levén, egymás iránt se irígységet, se gyűlöletet ne tápláljanak. Vergiliusnál (A. 4, 146) a jelzőjük: picti,talán azért, mert tetoválták magukat, vagy pedig, ha Avienus egy helyét (Perieg. 447: Praecinctique sagis semper pictis Agathyrsi) vesszük magyarázatunkban irányadóul, azért, mert élénk színekkel tarkázott ruhát viseltek. V. ö. Plin. 4, 88, Mela 2, 1. Lásd még Fröhlich R. fentebb említett czikkén kívül gr. Kunn Géza czikkeit.