Abradatas | A | Abrocomas |
abraxaV, abrasax, így nevezte Basilides gnostikus bölcselkedő (Kr. u. 120 körül, az istenséget 365 szellemi birodalomban való megnyilatkozása nyomán; az a. szó számértéke ugyanis a m. 365. Abraxasgemma, ennek nyomán olyan vésett kő a 25., sőt 14. századból is, a melyen az isteni lény emberi alakban, kakas fejével és kígyóalakú lábakkal, gyakran aegyptusi, perzsa vagy görög istenek képeivel együtt volt ábrázolva; e gemmákat amuletekül szokták viselni. Az 5. á. Egyptomból származó karneolgemma: Kakasfejű és kigyólábú félig meztelen férfi, ki jobbjában ostort, baljában koszorútól övezett kettős keresztet tart. A 6. á. oroszlánfejű kigyó, mely mint a nap képmása, 7 sugarat lövel ki, kétoldalt titkos jelek. A. Dieterich, Abraxas, Studien zur Religionsgeschichte des späteren alterthums (Leipzig, 1891.)