Agis

AgiV. – 1. Spartai király, Eurysthenes fia (Herod. VII. 204), ki állítólag az ős-spartai Helos lakóit leigázta s a heloták néposztályának megalapítója lőn. Strab. VIII, 365. Tőle kapta a spartai egyik uralkodócsalád az ’Agiadai nevet. – 2. I. Agis, egyike Sparta legderekabb királyainak s kora legkiválóbb férfiainak; Agesilaus testvére; 426-ban vette át a kormányt s a spartaiakat ugyanazon év tavaszán vezette először Athenae ellen, de egy földrengés által elrémítve visszavonult. A következő évben már nagyobb pusztításokat vitt végbe Attica területén s ez időtől a peloponnesusi háboru főmozgatója. Thuc. III. 89. IV, 2. Az Argos ellen vívott hadjárat alkalmával 418-ban négyhavi fegyverszünetet kötött; a spartaiak százezer drachma pénzbüntetésre itélték, mivel a bizonyos győzelmet ki engedte siklani kezeiből. A. hibájának helyreütésére halasztást kért s még ugyanazon évben egy fényes győzelemmel feledteté előbbi hibáját. Thuc. V, 57–74. 413 tavaszán újból Attica ellen vezette a peloponnesusiakat s elfoglalta Decelea határvárost; innen vezette a hadakozást mindvégig s rengeteg károkat okozott az athenaeieknek. Thuc. VII. 19. 411-ben az athenaei oligarchák segítségével szintén támadást intézett Athenae ellen, de az is, mint a 410-iki, eredménytelen maradt. Xen. Hell. I. 1. Diod. XIII, 72. Csak 405-ben, az AigoV potamoi mellett vivott ütközet után keríthették be Athenaet, mely ellen A. eleinte Pausaniasszal, később egyedül vezette az ostromot, mígnem Athenae 404 tavaszán bevétetett. Xenoph. Hell. II, 2. Diod. XIII, 107, 2. Plut. Lys. 9, 14. Az Elis ellen 398-ban viselt hadjáratban is kitüntette magát. Delphiben a hadi zsákmány tizedét feláldozta, visszatértében Herae mellett súlyos betegségbe esett; innen vitték Spartába, hol nemsokára meghalt 397 körül. Xenoph. Hell. III. 2. Paus. III, 8. – 3. II. Agis spartai király, harmadik Archidamus fia; 338-ban lépett az uralomra. Plut. Agis, 3. Paus. III, 10, 5. Míg Nagy Sándor keleten hadakozott, ő 333-ban az ázsiai tartományok satrapáitól pénzt és hajóhadat szerzett ellene; az issusi ütközetből menekült 8000 görög zsoldos is hozzá állván, megkisérlette Görögországot a macedoni uralom alól felszabadítani. Először Creta ellen viselt sikeres hadjáratot, azután Peloponnesus ellen vonult, hol több tartományt elpártolásra birt, nagy részét meghódította, Arcadiában Megalopolist ostrom alá fogta, de Antipater az ostromlottak segítségére sietett s az ostromlókat leverte; maga A. is hősi halált halt Kr. e. 431-ben. Arrian. Anab. II, 13. 4. Curtius IV, 1; VI, 1. Paus. III, 10, 5. Plut. Agis, 3. – 4. III. Agis, második Eudamidas fia, 245 körül lett Sparta királya. Husz éves kora daczára elhatározta, hogy a régi erkölcseiből kiforgatott s Lycurgus törvényeitől eltért Spartát régi dicsőségébe visszahelyezi. Sparta ekkor már nagyot sülyedt: polgárai száma 700-ra apadt; ezek közől is körülbelül csak 100-nak volt valami vagyona. A földbirtok egyesek kezeiben összpontosult, sőt az örökösödés révén jórészt asszonyok kezére került. A gazdagok fényüző életet éltek, eladósodtak, a nép meg nyomorgott s a törvények tilalma folytán még csak nem is dolgozhatott. A. segíteni akart e rossz állapoton: fel akarta ébreszteni a régi harczias szellemet, a földet újra, még pedig egyenlően elosztani a polgárok között, a polgárok számát növelni, az adósságokat eltörölni, a népet egyszerű élethez szoktatni. Ő maga járt elül jó példával; a fiatalabbak szívesen csatlakoztak hozzá, de az öregek legtöbbje ellene volt. Pártjára állott a többi között nagybátyja Agesilaus is; ennek befolyásával anyja s nagyanyja is, kik vagyonnal rendelkeztek, támogatták a király törekvéseit. De a vagyonosok legnagyobb része rávette a társudalkodót, II. Leonidast, hogy A. ellen dolgozzék. Plut. Agis 2–7. – A. befolyásával 243-ban Lysander ephorusi méltóságra jutott s ugyancsak az ő biztatására a következő indítványt tette: az adósságok töröltessenek el, az Eurotas völgye 4500 egyenlő részre osztassék, a polgárok száma a befogadott perioikoi-okkal s idegenekkel ugyanekkora számuk legyen s egyenlő földbirtokot kapjon; továbbá a többi rész 15,000 telekre osztva szintén fegyverbiró perioikoi-oké legyen. A. maga is lemondott minden vagyonáról. Csakhogy az indítványt a gerusiában Leonidas és párthivei nagy többséggel megbuktatták. Ekkor az újitás hivei Lysander befolyásával Leonidast megfosztották méltóságától, csakhogy a 242 őszén választott új ephorusok ellenségei voltak a reformnak, Leonidast visszahelyezték s Lysander ellen vádat emeltek. De Lysander és hívei elüzték az ephorusokat, sőt magát Leonidast is. Most már hozzá lehetett látni az újításhoz. Agesilaus ephorus, ki nagy vagyona daczára is igen el volt adósodva, azt kivánta, hogy az újítás az adósságok eltrölésével vegye kezdetét; az adós táblákat el is égették a piaczon; de a földosztást már Agesilaus ellenezte. Időközben A. az achajai szövetség felhivásából hadba ment, mire meg hazájába visszatérhetett, az úíjtás ügyét igen rossz helyzetben találta; nagybátyja Agesilaus a földosztást nem vitte keresztül, és sok erőszakosságot vitt véghez, miért A. is elveszté népszerűségét; ellenei visszahívták Leonidast, ő meg kénytelen volt menekülésre gondolni. Athenae templomába menekült, honnan csalfa igéretekkel kicsalták, a gerontes rövidesen kihallgatták, börtönre vetették, s mielőtt párthívei segítségére siethettek volna, megfojtották. Anyja s nagyanyja, a nemes Archidamia szintén e sorsra jutottak. – Irodalom: Droysen: Hellen. III, 1, 420 s köv. Schorn: Gesch. von Griechenl. 97 s köv. Schömann: Plutarchi Agist et Cleomenes. praef. XXX. Plass: Griech. Tyrannis, II, 163. Manso: Sparta III, 2, 123.