Doxographi

doxograjoi. E néven a régi philosophiai dogmák görög gyüjtőit értik. Legkorábban Aristoteles és tanítváyna Theophrastus jegyeztek fel ily dogmákat, amaz De anima és Metaphysica czímű munkáiban, emez jusicwn doxwn ih czímű művében, melyből azonban csak töredékek jutottak későbbi, hasonló tartalmú gyüjteményekbe. Ilyen kivált a 100 körül Kr. u. élt Aetius epitoméja (xunagwgh peri arescontwn), kitől ismét Theodorotus püspök († 457 Kr. u.) ellhnicwn paJhmatwn Jerapeutich czímmel fennmaradt (s Gaisfordtól, Oxford, 1839-ben kiadott) munkájába s a Plutarchus neve alatt járó Placita philosophorum (peri twn arescontwn jilosojoiV jusicwn dogmatwn; kiadva Plutarchus Moraliai között) czímű műbe került egy és más. Kiadta a doxographusokat és egymáshoz való viszonyukat kimutatta Diels, Doxographi Graeci (Berlin, 1879) czímű munkájában.