Agricola

Gnaeus Julius, apósa Tacitus történetirónak, ki őt egy mintaszerű életrajzban megörökítette. Született 40-ben Kr. u. Forum Julium (ma Fréjus) gyarmatvárosban Galliában. Atyját fia születése után csakhamar kivégeztette Caligula, s az árva fiut derék anyja Julia Procilla nevelte és oktatta Massiliában. Első nyilvános fellépése Britanniában volt, a hol (59) először vett részt hadjáratban Suetonius Paullinus alatt. Visszatérve Rómába nőül vette (62) Domitia Decidianát. Mint quaestor (65) szolgált Ázsiában; tribunus lett 67-ben és praetor 68-ban. Vespasianus trónra léptekor (69) azonnal pártjára állt, a ki egy évvel később a 20-ik ezred élére Britanniába küldte. Midőn visszatért Rómába, (73), Vespasianus a nemességgel (patricius) tüntette ki és Aquitania tartomány közigazgatásával három éven át bízta meg. Mint consul suffectus (76) leányát eljegyezte Tacitusszal s hozzá férjhez adta. A főpapi czímmel felruházva Britannia helytartója lett (77). Még ez évben megverte az Ordovices lovasságát, Monát (Anglesea) meghódította és a római közigazgatást a helyi lakók megelégedésére rendezte (79). Ujabb zavargások új hadjáratra késztették, még több népet hódított és nyert meg a római míveltségnek. Elhatott a Tausig (80), Clota és Bodotria (firth of Clyde és firth of Forth) között egy sor őrtorony és árok vezetésével biztosította a határt (81) a míveletlen caledoniusok ellen. A következő évben átkelt a Clotán és Bodotrián is. A megtámadott kilenczedik ezrednek még jókor jött segítségére, visszaűzte a britannusokat, de döntő csatában őket csak egy évvel később (84) verte meg Graupius hegyénél. Győzelmeit irigy szemmel nézte Domitianus császár, Britanniából, visszahítta (84) és megadta neki a győzelmi díszjelvényeket. Visszavonulva mindent került, a mivel a fejedelmet kegyetlenségre ingerelte volna; meghalt 93-ban, nem alaptalan gyanúja alatt a mérgezésnek. Tac. Agr. 40 kvt. Dio Cass. 66, 20.