Agrigentum

o és h ’AkragaV, m. Girgenti, város Sicilia déli partján, nehány stadiumnyira a tengertől, jelentős magaslaton, az Acragas (m. S. Bigio) és Hypsas (ma Drago) folyók között. A várost, melyet Pindarus «a halandók legszebb városának» nevez, gelai dór gyarmatosok építették (582-ben Kr. e.) s gyorsan felvirágzott vidékének gazdagsága és kereskedelme által, melyeket Africával is folytatott, mi által dór egyszerűségéből is sokat veszített. Syracusae mellett «Sicilia szemének» is nevezték. A kegyetlenségéről hirhedt Phalaris 16 évig (570–554. Kr. e.) uralkodott a városon, majd a jóságáról és kitünőségéről Pindarus által magasztalt Theron (488–472) jutott uralomra, a ki 480-ban Gelonnal győzelmet aratott Himeránál a carthagóaiak fölött. A város legfőbb jólétét és virágzását Empedocles alatt érte el (424. Kr. e.). A. semlegessége folytán megmenekült ugyan a peloponnesusi háborúk viszontagságaitól; de Selinus és Himera elpusztítása után a carthagóiak A.-t is ostromolták nyolcz hónapig és feldúlták (406-ban). Diod. Sic. 13,82–90. Ezután 338-ig, Timoleon idejéig, szóba se jött a város. Akkor újra felépült, de régi fényét többé vissza nem nyerte. Az első pún. háborúban a carthagóiak pártján állván, a rómaiak 262-ben elfoglalták. Pol. 1, 17 és köv. A rómaiakhoz a societas viszonyába lépett s alkotmányt és belső szervezetet nyert s most már mint Agrigentum szerepel. A város lakósai hiresek voltak gazdagságukról és szellemességükről. Cic. Verr. 4, 43. Az ókorban hires templomokból jelentékeny romok maradtak, különösen olympusi Zeusnak soha be nem végzett hatalmas templomából (111 m. hosszú és 56. m. széles), a Heracles templomából és a majdnem teljes épségben álló és tévesen u. n. Concordia templomából, melyhez hasonló Juno Lacinia temploma. Jelentős maradványok láthatók a Phaeax által épített vízvezetékből, melyet azért phaeaxinak neveznek. V. ö. Siefert, Akragas und sein Gebiet (1845), Schubring, Hist. Topogr. von Akragas (1870), Bindseil, Geschichte der Stadt Akragas (1882) és Erődi B. Utazásom Sicilia és Malta szigetén (1896).