Equitatus

Az ókor népei közül különösen a perzsák és parthusok alkalmaztak nagyobb számú lovasságot, mivel nomád eredetű népek voltak. Az aegyptusiak és assyriaiaknál az előkelők mint szekérharczosok mentek a harczba. – A régi görögöknél is az előkelők szekérről harczolnak, csak később alkalmazták a lovasságot. A spartaiak a peloponnesusi háború kezdetén állítottak fel lovascsapatot. Xen. Hell. 4, 5, 11. Az athenaeieknek a peloponnesusi háború idején már 1200 főből álló lovascsapatuk volt. A lovasságnak különben nem valami nagy szerep jutott az ütközetekben; leginkább az ellenség üldözésére használták. Rendesen a sereg két szárnyán állították fel. A lovasságot nagyobb mérvben fejlesztették a macedoni királyok Fülöp és Sándor. Fülöp Thessaliából szerzett jobbminőségü lovakat és ügyes lovasokat s ezekből 1000 főnyi könnyű és 3000 főnyi nehéz lovascsapatot alakított. Sándor még nagyobb számban alkalmazott lovasokat. – A rómaiaknál a sereg magvát a gyalogosok képezték, mindamellett már Romulus 300 főnyi lovascsapatot szervezett (celeres). Később a lovasok nagyobb részét a szövetségesek szolgáltatták, s minthogy ezek a szárnyakon voltak elhelyezve, equites alariinak nevezték, míg a római lovasságot equites legionariinak. Fegyvereik voltak: kard, dárda, mellvért és sisak. A cataphractarii pikkelyes pánczélú lovasok voltak. Tac. hist. 1, 79. A perzsáktól és parthusoktól vették át a rómaiak e fegyverzetet s Trajanus és Antoninus Pius idejében már alkalmazták. A csapatfelosztás és tisztekre vonatkozólag l. Celeres és Dux. A lovasság lassankint egészen önálló csapattestté fejlődött. Augustus idejében római polgárokat már nem soroztak a lovassághoz, római polgárok mint lovasok csak úgy szerepelnek, hogy egyes szövetséges csapatok vitézségükért megkapták a római polgárjogot. Minthogy a szövetségesek állították ki a lovasságot, Marius óta már az ala alatt csak szövetséges lovascsapatot értettek. Volt ala quingenaria és miliaria. Az előbbi 16, az utóbbi 24 turmára oszlott. Parancsnokuk volt a praefectus alae. Vespasianus idejében cohortes equitataet alakítottak 120 könnyű lovasból és 600 könnyű fegyverzetű gyalogosból. Később előfordulnak cohortes equitatae quingenariae, és miliariae, melyek 120 lovas és 380 gyalogosból, illetőleg 240 lovas és 760 gyalogosból állottak. A cohors praetoria, a vezér testőrserege, mit az öregebb Scipio alkalmazott először, lovasított gyalogokból álló 300–500 főnyi csapat volt. Trajanus óta az equites singulares Augusti képezték a császári testőrsereget.