Eratosthenes

’EratosJnhV. – 1. Az athenaei 30 zsarnok egyike, ki midőn társai Thrasybulus elől Eleusisba menekültek, Feidwn-nal Athenaeban maradt s az itt Theramenesszel uralomra került mérsékelt oligarcháknak, az ú. n. tizeknek lett a tagja. Később Lysias szónok – nem tudni mily sikerrel – vádat emelt ellene, hogy része volt testvére Polemarchus kivégzésében. Xen. Hell. 2, 3, 2. Lys. 12, 16–32. Nem rája vonatkozik Lysiasnak apologia peri tou ’EratosJenouV fonou czímű beszéde. – 2. Cyrenébe való híres földrajzíró és polyhistor; szül. 276 táján s hallgatta Callimachust Alexandriában. Ezután Athenaebe ment, hol a stoikus Aristont s az acdemikus Arcesilaust hallgatta. Innen hítta őt 235 táján III. Ptolemaeus Euregetes Alexandriába, hogy itt a nagy könyvtár igazgatásában Callimachus örökébe iktassa. Utolsó éveiben szemei annyira elgyöngültek, hogy ebbeli halállal vált meg életétől 195 körül Kr. e. Nagy és sokoldalú ismeretei miatt a PentaJloV (öt viadalt vívó) nevet kapta, s irígyei Bhta-nak nevezték, még ezzel is bizonyítva, hogy mindenütt második fokon állva bár, az első helytől nem messze állt. Ő maga jilologoV-nak nevezte magát; ezzel a tudományok iránt való nagy szeretetét kívánta jelezni. Főmunkája a 3 könyvben írt gewgrajica volt, melyben a földrajzi ismereteket először öntötte tudományos rendszerbe. Az első könyvben ez ismereteket történeti szempontból tárgyalta és birálatának vetette alá, a második könyvben mennyiségtani és physikai földleírást adott, a. haramdikban végre politikait. A szakbavágó irodalom teljes ismerete s a görögországi utazásai alapján vele igen jeles munkát sikerült adnia, melyből azonban, sajnos, csak kivonatok és töredékek jutottak ránk kivált Strabo művében (kiadta Berger, Die geographischen Fragmente d. E. Leipzig, 1880). Egyéb irataiból is keveset ismerünk, nevezetesen PlatwnicoV czímű commentariusából, peri agaJwn kai cacwn cz. philosophikus, peri crovgrajiwn cz. chronologiai, peri thV arcaiaV cwmwdiaV cz. 12 könyvben írt philologiai munkájából (a töredékek Bernhardy Eratosthenicáiban, Berlin, 1822). Irt költeményeket, így egy ’Hrigonh cz. elégiát, s egy ’ErmhV cz. kis epsot, melyből Achilles Taitus juttatott ránk egy 15 sornyi töredéket (l. hiller, Eratosthenis carminum reliqueae, Leipzig, 1872; ugyanitt kiadva egy levele is Ptolemaushoz a koczkának kettőzött köbtartalomra való emeléséről). A neve alatt voltaképen astroJesiai zwdiwn czímmel ránk jutott, rendesen catasterismoi-nak czímeztt munka, mely 44 csillagkép felsorolásával az azokkal kapcsolatos mondákat adja elő (kiadta P. Olivieri, Leipzig, Teubner, 1898), nem tőle való. L. még Maass, Analecta Eratosthenica, Berlin, 1883.