Falsum

hamisítás és csalás, melynek bizonyos fajait a római jog főbenjáró vétségnek tekintette s büntette; így a 12 táblás törvény a tarpejusi szikláról való letaszítással büntette a hamis tanuvallomást (Gell. 20, 1); a lex Cornelia (Kr. e. 81) aquae et ignis interdictióval sujtotta a pénz és végrendelethamisítókat s a hamis tanúskodás büntetését is szabályozta (Zumpt, Criminalr, 2, 2, 92 skk. ll.). A császárság alatt SC-ok s császári rendeletek által e fogalom alá került minden okirathamisítás s az ügyvédő megvesztegetése is, s büntetése deportatio volt.