Febris

a láznak megszemélyesítése az ókori rómaiak vallásában, csakhogy nem olyan értelemben, mintha magát a betegséget istenítették volna, hanem inkább az istenasszonyt, a ki őket a bajtól megszabadította. Az Italiában mindenkor gyakori láznak hatása alatt F. tisztelete aránylag nagyon réginek látszik (már Cicero egy ara vetusról beszél a Palatiumon), a császárok korában három temploma volt Romában (a Palatinuson, Esquilinuson és Quirinalison), melyekben a meggyógyult betegek hálaáldozatúl helyezték el azokat az orvosságokat, a melyektől meggyógyultak volt. Cic. n. d. 3, 25, 63. legg. 2, 11, 28. Tiszteletének a keresztény hagyományba való olvadásáról tanuskodik a Madonna delle febbri alakja a Vaticanus magaslatán. V. ö. Preller, Röm. myth. 2, 240 skk. és de Matthaeis értekezése a római régészeti akadémiának közleményeiben, I, 1, 443–468.