Fullo

lavator, lotor, cnajeuV, gnajeuV, a kallós, a ki a szöveteket és kelméket kisimítja, esetleg kimossa és megtisztítja, azután szépen kifényesíti. A sokszor előforduló műkifejezések: vestimenta lavare, polire, expolire stb. mind ilyenféle munkásságra czéloznak. A kallós-mesterség már a legrégibb időben kiterjedt iparág volt. A collergia v. sodalicia fullonum, úgy mint a többi mesteremberek (artifices). Minervát tartották védő istennőjüknek, kinek tiszteletére mart. 19-én külön ünnepet rendeztek. Műhelyeiket rendszerint a nyilvános vízvezetékek mellett állították fel, melyeknek használatáért már a köztársaság idejében díjat fizettek. L. Frontinus, de aquaed. 94. A napoli múzeumban őrizett képek ama kallósműhely (fullonica, officina fullonum) után készültek, melyet Pompejiben e század elején 1825 után kiástak. A kallósmesterséget részletesen ismerteti Blümner, Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei den Griechen und Römern czímű munkájának 1, 157 skk. lapjain. E szerint az ars fullonia (Plaut. Asin. 907. Plin. n. h. 7, 196) abból áll, hogy a nedves szövetet vagy kelmét teknőkben (pila fullonica) vagy gödrökben (lacunae, lacus, pilae) mészföld (creta), lúgsó és urina-keverékben addig tapossák (argutari pedibus, görögül luctizein) verdesik, csapkodják és huzdalják, míg az egyes szálakat egymástól megkülönböztetni nem lehet Azután alaposan kimossák a kelmét és megszárítás után valami érdes vagy tüskés eszközzel (spina fullonia) súrolják, felborzolják, azután erősen kefélik, megnyesegetik a kiálló szőröket és szépen megsimítva összepréselik. De nemcsak új szövetek (vestes rudes vagy de tela) rézesültek ilyen elbánásban, hanem néha már használt ruhadarabokat (vestimenta ab usu) is ilyen kezeléssel frissítették fel. Hippocrates leírásából (de diaeta 1, 14) megismerkedünk a megfelelő görög műkifejezésekkel: Kai oi gnajeeV twuto diaprassontai lactizousi, coptousi, elcousi, lumainomenoi, iscurotera poiennsi, ceironteV ta upereconta kai parapleconteV calliw poieousi. Seneca epist. 15, 4 megemlíti a saltus fulloniust.