Furii.

Tusculumból származó régi patricius nemzetség, mely különösen a gallus háborúkban szerepelt sokat. Nevezetesebb familiái: – I. Philusok: 1. I. Fur. Philus, 223-ban Kr. e., mint consul szerencsésen harczolt a gallusok ellen, meghalt 214-ben mint censor. Liv. 24, 11. 18. 43. – 2. L. Fur. Philus, 136-ban Kr. e. mint consul legnagyobb ellenségeit Q. Metellust és Q. Pompejust vitte magával Hispaniába alvezérek gyanánt. Val. Max. 3, 7, 5. Cicero dicséri mint szónokot és tudóst (Brut. 28. de or. 2, 37) s de re publicájában a beszélgetők közt szerepelteti. – II. Medullinusok: – 3. Sp. Fur. Med., 481-ben Kr. e. mint consul sikeresen küzdött az aequusok ellen. Dion. Hal. 9, 1. – 4. P. Fur. Med., az 5. sz. testvére, kivel együtt harczolván az aequusok ellen, mint legatus 464-ben seregével együtt odaveszett. Liv. 3, 5. – 5. Sp. Fur. Med. Fusus, 464-ben Kr. e. mint consul kemény vereséget szenvedett az aequusoktól, de később mégis legyőzte őket; meghalt 453-ban pestisben. Liv. 3, 4. Dion. Hal. 10. 53. – 6. Agrippa Fur. Med., 446 Kr. e. mint consul fényes győzelmet aratott a volscusokon az által, hogy a zászlókat az ellenség közé dobta. Liv. 3, 66. 70. – 7. L. Fur. Med. Több ízben tribunus mil. cons. potestate, 413-ban pedig mint consul meggyőzi a volscusokat. Liv. 4, 51. 54. – 8. L. Fur. Med. Mint trib. mil. cons. pot. M. Fur. Camillus mellett hevessége által csaknem végromlásba vitte a sereget; mindazonáltal Camillus később is többször vitte magával. Liv. 6, 22. 23 skk. – 9. Sp. Fur. Med., mint trib. mil. cons. opt. a volscusok ellen ment s országukat feldúlta. Liv. 6, 31. – III. Camillusok: – 10. M. Fur. Camillus. A család leghíresebb tagja; 403-ban censor (Val. Max. 2, 9, 1), azután 7 ízben volt tribunusi militum consultari protestate, 5 ízben dictator, melyeknek fényes tanujelét adta 396-ban, midőn mint dictator a 10 évig sikertelenül ostromolt Vejit bevette, a legelső hodítást tevén ezáltal Latium határain kívül s mindenekfelett gazdag zsákmányt ejtvén. Liv. 5, 21. Diod. Sic. 14, 93. Plut. Cam. 5. Több ízben harczolt az aequusok, volscusok, faliscusok ellen (Plut. Cam. 2. Liv. 5, 12), meghódította Capena és Falerii városokat. Liv. 5, 27. 394-ben azonban bevádolták a Vejinél szrezett zsákmány hűtelen elosztása miatt s kénytelen volt száműzetésbe menni. Liv. 5, 32. Ártatlansága tudatában azt kivánta, ajha ismét rászorulna Roma. S csakugyan, mikor a gallusok 391-ben betörtek Latiumba, a római sereget az Alliánál tönkretették, sőt bevonultak Romába, a várost a Capitolium kivételével elpusztították s felégették, a senatus utolsó szorultságában másodszor is dictatornak választotta C.-t s hazahívatta a száműzetésből 390-ben. Liv. 5, 46. Cam. összeszedte a menekülő rómaiakat s rövid idő alatt a gallusok csapatait teljesen szétverte (Liv. 5, 49. Suet. Tib. 3. Plut. Cam. 22–29); ezért hálából második honalapítónak, pater patriaenek nevezték. Miután így a rendet és békét helyreállította (Liv. 5, 50. 6, 4), letette hivatalát. 389-ben azonban újból dictatornak választották a volscusok, etruscusok és aequusok ellen, kiket le is győzött. Liv. 6, 38. 42. Ugyanebben az évben heves küzdelmet fejtett ki a Licinius-féle agrarius törvények ellen, s bár elfogadásukat nem tudta megakadályozni; életbeléptetésüket mégis sokáig tudta halasztatni. 364-ben az akkor dühöngő pestisnek lett áldozata. – 11. Sp. Fur. Cam., az előbbinek fia, 365-ben Kr. e. (legelső) praetor. Liv. 7, 1. – 12. L. Fur. Cam., az előbbinek testvére; 350-ben mint dictator vezette a választógyűléseket, biztosította a consulságot, miért hálából 349-ben consullá választották. E minőségben a Pomptinus mocsarak mellett keményen megnyerte a gallusokat. Liv. 7, 23 skk. – 13. L. Fur. Cam., 338-ban mint consul teljesen meghódította Latiumot, miért az a kitüntetés érte, hogy triumphust tarthatott s consultársával együtt lovasszobrot kapott a forumon. Liv. 8, 13 skk. – 14. M. Fur. Cam., mint Africa proconsula 16-ban Kr. u. Tiberius uralkodása alatt legyőzte Tacfarinas numidiai lázadót és csapatait, miért hálából a triumphus jelvényeivel tünteték ki. Tac. ann. 2, 52. – 15. M. Fur Cam. Scribonianus, az előbbinek fia, előbb consul Tiberius alatt, később Claudius alatt Dalmatia helytartója; 42-ben lázadást támasztott a császár ellen, melynek egy pár nap mulva áldozata lett. Tac. hist. 1, 89. 2, 75. Suet. Claud. 13. – IV. Aculeók: – 16. C. Fur. Visellius Aculeo. A szónok Crassus barátja, Cicero rokona, ki dicséri népjogtudományi ismereteit (de or. 1, 43. 48). – 17. C. Visell. Varro, az előbbinek fia, 79-ben Kr. e. tribunus milit. Ismeretes szónok, kinek Cicero visszahívásában is része volt. Cic. Brut. 264. Att. 3, 23, 4. – 18. C. Fur. Aculeo. 188-ban Kr. e. mint Scipio Asiaticus questorát elitélték azon vád alapján, hogy Antiochus által megvesztegettette magát. Liv. 38, 55. – V. Bibaculusok: – 19. L. Fur. Bib., szelidségéről ismeretes. Val. Max. 1, 1, 9. – 20. M. Fur. Bib. Költő, szül. 100 körül (Hieronymus szer. 103) Kr. e. Cremonában. Művei között vannak tréfás és gúnyos versek (hendecasyllabusok, hexameterek, iambusok). Quint. 10, 1, 96. Plin. praef. 24. Valószínűleg ő írta a bellum Gallicum cz. epost is, melynek dagályosságát gúnyolja Horatius (sat. 2, 5, 40. l. 10, 36. l. ehez Acro és Porphyrio commentariusait), szerzőjét pedig turgidus Alpinusnak nevezi. Talán ehez tartozik az Aethiopis külön cz. alatt említett költemény is. Művei töredékeit l. Müller Catullusában, 89. l. s Baehrens fragm. poet. lat. 317. l. V. ö. Weichert, De M. Furio Bib. 1826. – VI. Purpureók: – 21. L. Fur. Purpureo. Részt vett a 2. pún háborúban 212-ben Kr. e.; mint praetor megverte Hamilcar gallus szövetségeseit Cremonánál (Liv. 31, 5. 21); 197-ben Kr. e. mint consul legyőzte a bojusokat. Liv. 33, 37. Az antiochusi háború befejezése után pedig mint követ Ázsiába küldetett a kiegyezési tárgyalások vezetésére. Liv. 37, 55. – VII. Pacilusok: – 22. C. Fur. Pacilus. 441-ben Kr. e. consul, 435-ben censor; e minőségében megtartotta a censust s oly szigorúsággal járt el, hogy még a dictatort Aemiliust is el merte mozdítani tribusából. Liv. 4, 12. 22. 426-ban mint trib. mil. harczolt a vejibeliek ellen. Liv. 4, 31. – Ugyanezen nemzetség egyik ismeretlen családjából származik 23. A. Fur. Antias, antiumi születésű író és költő, jó barátja Q. Lutatius Catulusnak, ki 101-ben Marius consultársa volt. Műve annales (11 könyv), melyből azonban töredékeknél egyéb nem maradt ránk. Cic. Brut. 132. Macrob. sat. 6, 31. Gell. 18, 11.