Halicarnassus

’AlicarnassoV, város Cariában a sinus Ceramicus partján, az Arconnesus szigettel szemben, romjai a mai Budrum mellett. Keleti felét védte az Aeropolis, Nyugaton a tenger felől a Salmacis vár, a melyben egy elpuhító hatású forrást mutogattak. Strab. 14, 656. Troezeni dórok és argosiak alapították, a dór hexapolishoz tartozott, de ebből kizárták, mivel egy polgára a városok közös ünnepét megszentségtelenítette. Hdt. 1, 144. Nagy Sándor elpusztította H.-t (Arr. 1, 20, 3 skk. Diod. Sic. 17, 23 skk.), ezóta romokban hever, bár helyreállítására tettek kisérletet (Cic. ad Qu. fr. 1, 1, 8), sőt a császárkor elején hivatkoznak is épületeinek szilárdságára, mivel sziklatalaját földrengés nem rázta meg. Tac. ann. 4, 55. Legnevezetesebb épülete H.-nak a Mausoleum, a melyet Maussollus tyrannus kezdett építtetni, és halála (Kr. e. 352) után testvére és özvegye Artemisia folytatott. A régiek 7 vilgácsodájának egyike; Nagy Sándor épen hagyta, csak 1522-ben pusztították el a johannita lovagok, hogy márványából meszet égessenek. Plinius felirása szerint (n. h. 36, 30. 31) négyszögű alapzaton állott, 36 oszlop vette körül; alapzatának kerülete 440, magassága 40 római láb, ebben volt Maussollusnak és Artemisiának közös sirkamrája. Az alapzat felett állott a két istenített halott temploma, s ezt befedte egy 24 lépcsőfokból álló pyramis, a melynek tetején egy márvány-quadriga állott, Pythis műve; ennek magassága a földtől 140 r. láb. Satyrus és Pythis építették; domborműveit a k.-i oldalon Scopas, az é.-in Bryaxis, a d.-in Timotheus, a ny.-in Leochares faragta, egymással vetélkedve a kivitel művészetében. 1846-ban több domborművet elvittek Lodonba, 1856–59-ben Newton vezetése alatt egy angol expeditio felásatta az egésznek romjait s minden szobrászati művet Londonba vitt (431. á.); e töredékek és Plinius leirása alapján töb helyreállítási kisérletet rajzoltak (432. á.). Maussolluson kivül nevezetes a tyrannusok közül még Lygdamis, a kinek leánya Artemisia Xerxes hadjáratában a salamisi ütközetben 5 hajóval vett részt. H.-ban született a két történetíró, Herodotus és Dionysius. Strab. 14, 656.