Hecataeus

’EcataioV. – 1. Logographus, szül. Miletusban Kr. e. 549 körül (Hdt. 2, 143), és meghalt röviddel a Plataeae melletti ütközet után. Sokat utazott, és figyelmét főleg azon országok eseményeire és természetére irányította, melyekel Görögország szorosabb viszonyba kezdett lépni. Részt vett hazája politikai ügyeiben, és az ellenségeskedések megkezdése előtt óva intette földieit, hogy ne háborúskodjanak a hatalmas perzsa birodalom ellen; de nem figyeltek okos tanácsára. Hdt. 5, 36, 125. Mégis 494-ben mint az ionok megbizottja Artapherneshez, a perzsa helytartóhoz ment és kieszközölte, hogy ez visszaadta nekik önállóságukat meghatározott hűbéradó fejében. Diod. Sic. 10. fragm. 59. Földrajzi nyomásait egy «Utazás a föld körül» (periodoV ghV) czímű, 2 könyvből álló munkában rakta le, melyet Herodotus is fölhasznált és kiigazított. E munkához földabrosz (pinax) volt csatolva, a milyent előtte már Anaximander bölcsész tervezett. Földrajza hitelességét ok nélkül vonták kétségbe az ókorban. Arr. 5, 6. Hecataeusnak némelyek «nemzetiségi leszármazásokat» (genehlogiai) is tulajonítanak, melyekben magának is készített nemzetségfát, és kimutatta, hogy 16-ik őse egy isten volt. Töred. l. Creuzer (1806). Clausen (1831). Müller, fr. hist. Graec. (1841, 1868). – 2. Bölcsész és történetíró Teosból vagy Abderából. I. Ptolemaeus alatt az aegyptusi Thebaebe utazott és elkísérte a királyt Syriába is. Bejárta azonfelül az Északot is. Művei: Aiguptiaca és peri ’Ąperoborewn. Hogy mennyi része van a peri ’Ioudaiwn biblion czímű munkában, melyből Flavius Josephus merített, nem tudni határozottan. Töred. l. Müller, fr. hist. Graec. 2. 384–396. V. ö. Cruice, de Fl. Jos… fide. Paris, 1844. – 3. Cardia kényura N. Sándor idejében, Eumenes ellenfele, ki nem tudta kieszközölni N. Sándornál hazája fölszabadítását. Utóbb mint követ Leonnatushoz ment, hogy Macedoniába hívja. Plut. Eum. 3.