Hegesippus

’HghsippoV. – 1. Athenaei államférfiú és szónok, Demosthenes kortársa és pártfele, Philippus ellensége (’H., ton misojilippon, Schol. Aesch. 1, 64); Voemel kutatásai óta (l. Proleg. in orat. de Halon.) általánosan elfogadott felfogás szerint H. az igazi szerzője a Demosthenes beszédei közt 7. helyen beiktatott beszédnek peri ’Alonnhsou. V. ö. Blass, die att. Bereds. 3, 2. 116 skk. – 2. A mecybernai (thraciai) H., Hellanicus kortársa, idézik Parthenius (Erot. 4, 6, 14: ó peri HallhnhV grafaV) és Dion. Hal. (ant. Rom, 1, 72 [49], suggrajeuV arcaioV kai logou axioV). Töredékeit l. Müller, fragm. hist. Graec. 4, 422 skk. ll. – 3. Josephus zsidó-görög történetíró latin átdolgozásának állítólagos szerzője, de a név valószínűleg csak Josephus nevének rossz olvasása. A fordítás igazi szerzőjének Ambrosius milanói püspököt tartják (374–397).

4. Egyházi történész Hadrianus (117–138) idejében, ki Alexandriából több nagy utat tett meg, és a zsidó iratok alapos ismerője volt. Elveszett történeti följegyzéseit (upomnhmata) a keresztény egyházról és előljáróiról, a keresztény és zsidó sectákról és a keresztények üldözéséről Photius patriarcha (a 9-ik században) még ismerte.