Heraclea

’Hracleia. – I. Gyakran (negyvennél többször) előforduló városnév. – 1. Város Mediában (Rhagianában), a macedonok építették. – 2. ’H. Pontou v. h en Pontwn m. Eregli, jelentékeny város Bithnyiában a mariandynusok országában, közel a Lycus folyónak a Pontusba való szakadásához, 559-ben Kr. e. megarai telepűlők építették. Pompás kikötője nagy lendületet és hatalmat szerzett a városnak, mely a perzsa háborúk előtt a tyrannusok uralma alatt még növekedett, azonban Mithridates háborúi tönkre tették virágzását. Sok gyarmatnak anyavárosa volt és a művészetek és tudományok ápolása által is kitünt. Itt született Heraclides bölcselő és polyhistor. Xen. an. 6, 2. Strab. 12, 542. – 3. Város Macedoniában (Lyncestisben), Nyugatra az Erigonustól az egnatiai uton, nem messze az Illyriába vezető szorosoktól, ma Bitolia. Caes. b. c., 3 79. – 4. ’H. Sintich, város Thraciában, Sintice tartományban, a Strymon mellett, Északkeletre Crestontól. Liv. 42, 51. 45, 29. – 5. ’H. PeriniJoV, város Thraciában a Propontis mellett, kitünő kikötővel, a samnusiak régi gyarmatvárosa; m. Eregli. – 6. ’H. h. en Traxini, város déli Thessaliában Malis tartományban, a Thermopylae közelében, a peloponnesusi háború 6-ik évében a spartaiak Trachistól 6 stadiumnyira építették, 371-ben Kr. e. a thessaliaiak meghódították és szétdúlták. Volt híres Artemis-temploma s miután a malisiak újra felépítették s 280-ban az aetoliai, 189–146-ig pedig az achajai szövetséghez csatlakozott, a rómaiak meghódítják és elpusztítják. H. Phthiotidisnek is nevezik, mert az egész vidék Phthiotishez tartozott. Liv. 36, 16. 22. 24. Just. 13, 5. – 7. Város Elisben (Pisatis), Északnyugatra Olympiától, a Cytherius folyó mellett, gyógyerejű forrással és a nymphák szentélyével. – 8. neve egy szigetnek az Ios, Naxus és Amorgus között fekvő szigetcsoportban, ma Raklia, hol egy megerősített kis helység romjai vannak. – 9. A tarentumiak gyarmatvárosa (432-ből Kr. e. a régi ion Siris helyén) Lucaniában, az Aciris folyónak a Tarentumi öbölbe való szakadásánál; m. Policoro. Ebben a fontos tengeri és kereskedelmi városban tartották Alsó Italia görög városai congressusaikat; itt volt Pyrrhus és a rómaiak között az első csata 280-ban Kr. e. Plut. Pyrrh. 16. 17. H. volt Zeuxis festő szülőhelye. V. ö. Liv. 1, 18. 8, 24. Cic. Arch. 4-ben civitas aequissimo jure ac foederenek mondja. – 10. ’H.h Minwa, város Sicilia déli partján, a Halicus folyónak torkolatánál, eredetileg phoeniciai gyarmat Rusz Melkarth (Melkarth hegyei) néven, de 500-ban Kr. e. spartaiak szállották meg és Heracleának nevezték. Hdt. 5, 46. 460 körül szétdúlták a várost a carthagóaiak (Diod. Sic. 4, 23), de később maguk újra felépítették, mert fekvésénél fogva fontos volt nekik, s a második pún háborúban támaszul is szolgált nekik hadműveleteikben. Liv. 24, 35. 25, 40. 133 óta római gyarmat volt. Cic. Verr. 2, 50. 3, 43. Most még csak romok vannak belőle Capo Bianconál. Strab. 6, 264. – Más hasonló nevű, de kevésbé fontos városok voltak Indiában, Libyában, Lydiában, Cariában stb. – II. Heracles ünnepei. l. Heracles, 3.