TARTALOMI

Isthmia

ta ’IsJma, a négy nagy görög nemzeti játék közül a harmadik, melyet a corinthusi isthmuson, Posidon szent fenyőligetében (Posedwnion temenoV) tartottak minden olympias 2. és 4. évében. Kr. e. 589-től kezdve a tavasz első hónapjában. A legenda szerint ez ünnepet Posidon rendelte el a szerencsétlen Medicertes emlékére; más hagyomány szerint Theseus alapította Posidon tiszteletére, mikor Sciront vagy Sinnist megölte. Plut. Thes. 25. Az athenaeiek tényleg nagyon érdeklődtek az I. iránt; övék volt a proëdria, vagyis a játékok alkalmával a legjobb helyek elfoglalásának joga, s egy Solonnak tulajdonított törvény alapján a versenyekben győztes polgártársaikat 100 drachmáig jutalmazták. Az elisiek úgy a versenytől mint a játékok szemléletétől el voltak tiltva. E játékokat a corinthusiak nagy fénynyel rendezték, s midőn városuk Kr. e. 146-ban elpusztult, Sicyon lakóssága töltötte be e tisztet,de Kr. e. 46-ban ismét átengedte a felépült Corinthusnak. Paus. 2, 2, 2. A játékok idejére itt is ki volt hirdetve az istenbéke, mint Olympiában, de a hely fekvése miatt a tiltó rendeletet nem tisztelték nagyon. A játékok több napig tartottak, mert voltak gymnikus (versenyfutás a 7 stadium hosszu téren, birkózás, öklelés stb. V. ö. Gymnasium), hippikus (lovas kocsiverseny, lovasverseny) és zenei versenyek. Ez utóbbiakon a zenészeken kivül mindkét nembeli költők is küzdöttek a díjért, mely a szokásos pálmán kivül Pindarus idejében (Nem. 4, 88. Ol. 13, 31) czellerkoszorú (selinon), Corinthus pusztulása után pedig fenyőlomb (piuV) vala. E játékokat még a császárok idejében is megtartották. Plut. Timol. 26. Symp. 3, 1–3.

G. J.