Jus civile

azon jogtételek összessége, melyeket a polgárság (populus), a köznép (plebs) alkotmányos úton hozott, a tanács vagy a fejedelem kimondott, arra hivatott jogtudós megállapított, végül a mit a szokás szentesített. Kezdetben csak a jus civile uralkodott, melyet először a tizenkét tábla rögzített meg. A praetor peregrinus működése óta a jus civilével párhuzamban halad a j. gentium, majd átjárja előbbit, de egygyé nem olvad vele. Az egyesítés munkáját Justinianus végezte, a mikor a j. c. és j. gentium tételeit egyenlő erővel ruházta fel. Ma a j. c. a római jogot jelenti általában, a római magánjogot különösen, tételeire való tekintet nélkül. Ist. 1. 2. §. 2. V. ö. Vécsey, Institutiók 1901. 154 l.