Jus liberorum.

Az elsatnyult és megfogyott római faj regenerálása végett a lex Papia Poppae (Kr. u. 8) előnyökben részesíté az olyan apákat és anyákat, kiknek gyermekeik voltak. A jutalom részint közjogi részint magánjogi. Magánjogilag fontos a nőre nézve, hogy három, illetőleg négy gyermek szülésének jutalmául (jus trium v. quattuor liberorum) kiszabadult a női gyámság alól. A SC Tertullianum (Hadrianus alatt) a három gyermekü anyának utód nélkül elhalt gyermeke után törvényi örökjogokat adott. A gyermekekkel bíró apát, a ki másokkal együtt van kinevezve örökössé, hagyományossá, a megürült részre megszerzési jog (jus in caducis) illette. Közjogilag nevezetes határozata volt e törvénynek, hogy «singuli anni per singulos liberos demittantur», t. i. tisztségben megkivántató életkor számításánál mindenik gyermek pótol egy-egy hiányzó évet. Az apát Italiában négy, a tartományokban öt gyermek mentesíté terhes köztisztség viselése alól. Honorius eltörlé a gyermekek számától függő előnyöket. A lex Julia nem használt sokat. Tacit. Annal. 3, 25. Vécsey, Institutiók 1901. 68 sk. ll.