Karneia, ta

a peloponnesusi dórok nemezti ünnepe Apollo Carneus («nyájvédő») tiszteletére, mely ünnepet a dórok a bennlakóktól átvettek (Paus. 3, 13, 3), de jellemükhöz híven teljesen harczias jellegűvé alakították át azon Apollo tiszteletére, ki őket diadalmasan vezette a Peloponnesusba. Az ünnep Spartában 9 napig tartott, Carneus (carneioV) havának (= az atheanei Metagitnion, aug.–sept.) 9–15. napján, s föltétlen kényszerüség nélkül nem szerették elmulasztani. Hdt. 6, 106. 7, 206. A nép kivonult a mezőre, hol 9 helyen lombsátort (ociadeV) ütött föl, s mindegyikben 3–3 phratria képviselői (összesen kilenczen) közösen étkeztek. Minden dolgot egy vezér parancsára végezek, melyek a kikiáltó adott tudtul. Az ünnep egy része az isten régi mezei jellegére emlékeztetett: a futóvesenyben egy ifjú, a bő termés képviselője, szaladás közben imát mondott a városért. A többiek, az ú. n. szüreti futók (stajulodromoi) üldözték, s ha megfoghatták, jó omennek tartották. Kr. e. 676-tól kezdve zenei versenyeket is tartottak, s az első művész, a ki itt versenyzett és győzött, Terpander volt. Spartán kívűl Cyrene, Sicyon, Messene, Thera és más városok is tartottak ilyen ünnepet.