Labyrinthus

o és h LaburinJoV. – 1. Az aegyptusi L., roppant kiterjedésű épület Közép Aegyptusban, a Moeris tavától K-re, a Józsefcsatornának (Bahr Jusszuf) a tóba való torkolásánál (innen aegyptusi neve lopa rohunt, azaz a csatorna torkolatának temploma, ebből lett a görög l.). Romjait Lepsius és Petrie a régi Arsinoéval vagy Crocodilopolisszal szemközt fekvő Hawará-London, 1889). Herodotus (1, 148) és Strabo (17, 811. V. ö. Plin, 36, 19) mint szemtanuk írnak róla, szerintük a patkószerűen elrendezett épület 1500 szobából állott (Herodotus szerint ezekhez még ugyanannyi földalatti helyiség is járult) egy tető alatt; a középen 12 (vagy 27) udvara volt, oldalt (K.-re) pyramis állott. Nem volt sír-épület, hanem birodalmi templom, a melyben az ország minden egyes nomusa védőistenét külön helyiségben tisztelte; III. Amenemhet, a XII. dynastiából való király építette (2150 körül). E névvel még három más épületet is jelölnek, melyek Plinius szavai szerint omnes lapide fornicibus tecti voltak, aztán különben minden, a szobák és folyosók tömkelege miatt útvesztős épületet. – 2. A cretai L.-t a monda szerint (Verg. a. 5, 588. Ov. met. 8, 158) Daedalus építette az aegyptusiak mintájára Cnossus közelében; a Minotaurusnak szolgált lakóhelyül, de Didorus előtt (1, 61. 97. 4, 60. 77) más iró nem említi. Létezését még nem sikerült megállapítani (v. ö. Plin. 36, 13: Cretici Italicique nulla vestigia extant). Meglehet, hogy tisztán csak a mondának köszönhette hírét, a mely mondához alapot szolgáltathattak Creta hegységeinek szövevényes tárnahálózatai. Ilyen, a kövek bányászásából eredő tekervényes tárnahálózat, valóságos labyrinthus van Gortyna (Ajia Dheka) mellett. – 3. A samusi L. (Plin. 36, 19, 82, míg 36, 19, 3 tévesen Lemnus szigetére helyezi) a samusi építőmestereknek műve, kiknek költségeit Polycratés födözte. Plinius még látta romjait. – 4. Italiai L.-nak nevezi Plinius (36, 13) Porsenna clusiumi (Chiusi) királynak sírját, melynek alapját a kamarák szövevényes rendszere képezte; az iró azonban már nem látta saját szemével. E. Braun, Il labirinto di Porsenna, Roma, 1847. – 5. A Strabótól (8, 369 és 373) Nauplia közelében említett és a cyclospoknak tulajdonított L.-ok nyomaira még nem akadtak. Bursian, Geogr. v. Griechenland, 2, 1, 60.