Liguria

Ligures, LigueV, Ligustinoi, számos törzsre oszló nagy nép, mely azonban a történetben jelentékenyebb szerepet sohasem játszott. A Kr. e. 4-ik század elejéig hatalmukban volt a Rhodanustól Kelet felé eső terület mélyen be a felsőitaliai síkságig, melynek főfolyamát, a Padaust, Bodeucusnak hivták. A Rhodanus és a Pyrenaeusok közt vegyesen laktak az iberus törzsekkel, míg Keletről Felső Italiában az etruscusok voltak szomszédaik s lehet, hogy Sardinia s Corsica őslakosai is ligurok voltak. Hogy a mai Francziaországban Észak felé területük mennyire haladt, nem dönthető el, de mindenesetre fő néptörzsét tették Nyugat Európának az iberusokkal együtt s innen magyarázható, hogy Eratosthenes e területet róluk nevezi el (Stra.b 7, 300) s hogy az etruscusokon az iberusokon kívül sok más néppel is rokonságba hozták őket. Igy Tacitus (Germ. 43) Germaniában, Herodotus (7, 72) Ázsiában keresi nyomukat, bár e rokonsági összefüggés mind szerfelett bizoyntalan. A Kr. e. 4-ik század eleje óta előretörő celták aztán beszorították őket a Tengeri Alpesekbe se az Appenninusok északnyugati ágaiba s itt találjuk őket, mikor a rómaiakkal Kr. e. 280-tól kezdve harcza keveredtek, mely leveretésükkel s nemzetségük elpusztulásával végződött. Liv. ep. 20. 31, 10. 32, 29. 34. 56. 35, 3. 11. 37, 2. 57. stb. Tac. hist. 2, 12. 3, 4. Kr. e. 14-ben rendezte be Augustus a Provincia Alpium Maritimarum nevű kis tartományt (m. Dep .Alpes Maritimes és Cuneo prov.), miután a l.-at (Ligures comati vagy capillati) leverte; ezután lassanként lecsendesedtek. Más, e tartományban nem foglalt, Gallia Gisalpinában lakó törzseikből a császár a Liguria nevű közigazgatási kerületet alkotta, melyet Nyugat felé a Vagus folyó s az Alpesek, Északról a Padus, Délkelet felől a Macra folyó, Délről a tenger határolt, mely területet ma részben Nizza részben az olasz királyság Liguria, Piemont és Amilia tarotmányai közt oszlik meg. A hegyes, néhol mocsaras vidék leginkább állattenyésztésre utalt a vad, harczias természetű lakosságot, melynek törzsei közt említendők: Vediantii Monaco, Intemeli Vintimiglia, Genuates Genova, Taurini Torino mellett stb. A lakósok többnyire apró falvakban laktak. Liv. 35, 11. 21. Nehány helységük: Nicaea (m. Nizza), Herculis Monoeci portus (Monaco), Albium Intemelium (Vintimiglia), Albium Ingaunum (Albenga), Savo v. Vada Sabatia (Savona), Genua; mind parti városok, egy része Massilia gyarmata. A tartomány belsejében celtákkal vegyes lakosságuak: Pollentia (Pollenza), Hasta (Asti), Dertona (Tortona), Augusta Taurinorum (Torino) stb., ez utóbbi a legnagyobb. Végül a l.-hoz tartozott még néhány kisebb sziget a part mellett, melyeket Strabo Stoechades, Tacitus Massilia szigetei néven említenek. Tac. hist. 3, 43. Strab. 4, 202. 5, 218.