Limes

ősrégi műszava a római földmérésnek; eredetileg a keresztút elnevezésére használták (limes decimanus, decumanus), melyet a cardo derékszögben metszett át. Az augustusi kor grammaticusainál via transversa a magyarázata. A császárság óta a megerősített birodalmi határt jelenti s ez értelemben először Tiberius császár idejében Vellajusnál (2, 121) fordul elő. A köztársaság a tengerparttól eltekintve tulajdonképen sem kereskedelmi sem katonai értelemben nem ismert birodalmi határt. A mint azonban a hadsereg állandóvá lett, feladatát épen a birodalmi határ elzárása és megvédelmezése képezte. Vele járt a kereskedelmi forgalom ellenőrzése, így bizonyos árúczikkek kivitele egyáltalában tiltva volt. A hol folyó képezte a határt, mint a Rhenus és Duna, elégségesnek látszott annak mentén őrtornyokat, castellumokat építeni s azokat egymással úttal összekötni. Ellenkező esetben a folyót sánczok pótolták, melyek lehettek kőből, földhányásból s mindig az egyik vagy mindkét oldalon árkokkal voltak szegélyezve. Mivel a birodalmi határ mindig a foglalás terjeszkedésétől függött, a limes is ehez képest változott. A legjobban ismeretes a németországi limes, mivel erődítményeinek, útainak, s a hol voltak, sánczainak felkutatására az érdekelt német államok nem riadtak vissza semmi áldozattól s már évek óta a legserényebben dolgoznak rajta. Claudius óta Alsó Germaniában a Rhenus képezte a határt s a limes annak bal partján ment. A felső-germaniai limes a Flaviusok idejéből származik s 250 r. mérföld hosszú. A Rhenus jobbpartján Neuwied alatt kezdődik, előbb keleti irányban haladva körülfogja a Taunust, majd déli irányban Lorchig megy. Gr. Krotzenburgtól Miltenbergig a Majna pótolja a földsánczot. Lorchnál kezdődik a limes Racticus s keleti irányban Kelheimig halad, hol a Dunát éri s abban különbözik az előbbitől, hogy kőfalból áll. A táborok, őrtornyok is nagyobb távolságban vannak egymástól ezen utóbbi vonalon. A Majna mentén 8–10 km. távolsgáokban következnek egymásra. Cohausen Der römische Grenzwall in Deutschland, 1884. Der römische Limes in Österreich I. II.