Lugio

katonai táborhely Alsó Pannoniában. Már Ptolemaeus (2, 15, 3) említi ’Lougwnon alakban a dunaparti helyek sorában Lussonium (Kömlőd) és Teutoburgium (Dálya) között. Lugione (ablativusban) áll a Tabula Peutingerianán, a Ravennai névtelennél (pl. 220, 7) az Itinerarium Antoniniban (p.l 244, 2). Azon a mérföldmutatón (CIL III 10646 = 3734), mely Battán került napfényre, a távolság Aquincumtól 113 r. mérfölddel lévén jelezve, Lugio pedig az Itinerarium szerint 120 r. mérföldre feküdvén Aquincumtól, csak a Battától 5–6 km.-rel Délre fekvő Duna Szekcső helyén kereshető a régi Lugio. Ha Baántól (Antiana) lemérjük az Itinerarium 25 mp. távolságát, a mennyire Lugio feküdt, akkor is körülbelül Szekcsőre jutunk. Végre Lugio és Mursa között a távolság az Itinerarium szerint 49 r. mérföld, úgy hogy ez az adat is, ha nem egészen is és pontosan, Duna Szekcső mellett szól. Ellenben egészen hibásak a Tabulán található számok. Rajta az út Aquincumtól Lugióig nem több 83 r. mérföldnél. Már Katanchich (64. l.) azonosította Lugiót Szekcsővel s a szekcsői castellumot először Szalagyi (lib. 4, p. 280) s utána mások constatálták. A Dunára néző dombon, az ú. n. Várhegyen Rómer még látta délnyugati sarkát. A Notitia Dignitatum már nem említi Lugio nevét, hanem Atinum (Mohács) és ad Statuas (Várdomb) között Florentia szerepel. Mivel e két táborhely között más mint a szekcsői nem található, nyilvánvaló, hogy a Notitiában előforduló Florentia azonos Lugióval. Megváltoztatták nevét, ép úgy mint Malatáét, melyből Bononia lett. A Notitiában (Seeck p .193) említett burgus contra Florentiam a Duna tulsó partján 293-ban épült, midőn Diocletianus Sirmiumból rövid időre Lugióra rándult, mint azt az innen kibocsátott rendeletei (Cod. Just. 9, 20. 10. 11) mutatják. Először Horváth Antal (Arch. Ért. 1885. 37. l.) figyelmeztetett a Szekcsővel szemben fekvő szigeten levő római épületmaradványokra. Aztán utána járt Wosinszky (Tolna vármegye története I, 642. l.) s megállapította, hogy a castellum, a víz alatti részt be nem számítva, 85 m. hosszú és 59 m. széles. A falaiba beépítve 6 feliratos kőoszlopot találtak, melyekről nyilvánvaló, hogy máshonnan kerültek oda, még pedig a szekcsői táborból. Három megvan, hármat Bézsán báró egy gazdasági épületbe befalaztatott, úgy hogy azok a tudomány számára egyelőre legalább elvesztek. Az előbbiek közül az egyikből (CIL III 10277) kitünik, hogy a szekcsői táborban Septimius Severus császárnak 201-ben állították a kőoszlopot, a másodikból (CIL III 10278), hogy ezt meg ugyanazon császárnak ugyanakkor a cohors VII Breucorum c(ivium) R(omanorum) eq(uitata) készítette, s a harmadikból (CIL III 10279), hogy ez Caracalla tiszteletére a cohors I. Noricorum Antoninianától való. Az elmúlt évben még egy negyedik hasonló kőoszlop lett ismeretes Duna Szekcsőről, mely a n. múzeumba került s azt is a cohors VII Breucorum c. R. eq. készítette Caracalla tiszteletére 201-ben. Ezen feliratokból legalább annyi bizonyos, hogy Lugióban Septimius Severus és fia idejében a cohors VII Breucorum tartózkodott. A téglák is a cohors VII Breucorum bélyegével (CIL III 10668d) vannak ellátva. A cohors I Noricorum csak épen tiszteletét rótta le Lugióban Caracalla iránt, de nem volt Lugio az állomáshelye. A Notitia idejében egészen más csapatok vannak Szekcsőn. Védelméről ez időben a legio II adjutrix egy része, és dalmata lovasok gondoskodtak, ellenben a szemben fekvő burgusban az equites sagittarii voltak.