Melissus

MelissoV. – 1. Telesiades fia, a nemeai játékon győztes. – 2. Az eleai iskolához tartozó bölcselő. Samusban született; mint tengernagy 442-ben Kr. e. diadalt aratott az athenaei hajóhad fölött. Philosophiai munkáiból (peri tou ontoV és peri jusewV) csak töredékek maradtak (Mullach, fragm. philos. Graec. 1). M. szerint a létező örök, végtelen, egységes és változatlan. A mi van, az nem lett s nem múlik el. Miből lett volna? A létezőből nem, mert akkor máris volt. A nem létezőből sem, mert abból semmi sem keletkezik. De nem is mulhat el; mert vagy valami létezővé kellene válni, s az nem pusztulás; vagy nem létezővé, az pedig lehetetlen a létező lényegénél fogva. A mi örök, az végtelen is. Minthogy nincs sem kezdete, sem vége, ennélfogva végtelen. A tér s idő fogalmát szemmel láthatólag összezavarta M. Minthogy a létező határtalan, tehát egységes is; hiszen több határtalan egymás mellett nem lehet. De egységes a létező azért is, mert ha nem volna egységes, akkor sok volna s ez beleütközik az eleai principiumba. A sokat t. i. az űr választaná el egymástól, az űr a nem létező, ez pedig nincs. A létező nem is mozog, mert a mozgás változás, a létező pedig egy és örök, nem tenyészik, nem enyészik. Mozgáshoz üres hely kell, mert a test csak oda juthat, a hol más test nincs. De űr az nem létező, erről pedig beszélni sem lehet. Sebestyén K., A görög gondolkodás kezdetei 100–101. ll. – 3. Gajus Melissus, spoletiumi származású talált gyermek, Maecenas házában élt s tréfás darabokat írt (ineptiarum libellus). – 4. Aelius Melissus, híres római grammatikus, Gellius kortársa, egy de loquendi proprietate cz. munka szerzője. Gel. 18, 6, 1.