Menenii

patricius nemzetség, a melynek tagjai közül nevezetesek: – 1. Agrippa Men. Lanatus, Kr. e. 503-ban consul. Halicarnassusi Dionysius szerint (5, 44 skk.) sikeres háborút folytatott a sabinusok ellen. Livius szerint (2, 16) ellenben e háborúja az auruncusokkal volt. 494-ben közvetítette (Cic. Brut. 14 szerint nem ő, hanem M. Valerius dictator) a békét a szent hegyre vonuló plebsszel (Liv. 2, 32 skk.) s rá is bírta a visszatérésre a gyomor és tagok ismeretes meséjével s ennek a népre való alkalmazásával. Szegényen halt meg (493) s közköltségen temették el. Dion. Hal. 6. 96. – 2. T. Men. Lanatus, Kr. e. 477-ben consul. A Fabiusoknak Cremera melletti vesztét az ő határozatlanságának rójják föl. Szerencsétlenül harczolt az etruscusok ellen, ezért consulsága lejártával bevádolták s pénzbírsággal sujtották. E miatti bújában éhséggel veszítette el magát. V. ö. Liv. 2, 51 sk. Diod. Sic. 11, 53. – 3. T. Men. Lanatus, Kr. e. 452-ben consul, hivataloskodása alatt nagy betegség verte le állítólag a miatt való nagy bánatában, hogy a patriciusok jogait veszedelem fenyegette. Dion. Hal. 10, 54. – 4. Egy M.-t a triumvirek száműztek s csak egy rabszolgájának föláldozásával menekült meg. App. b. c. 4, 44, 5. Horatius (sat. 2, 3, 287) egy Meneniust közmondásosan bolondnak nevez: fecunda e gente Meneni. – Voltak különben plebejus Meneniusok is. v. ö. Maenii, 2.