Meta

terma, nussa, tulajdonkép kúp- vagy pyramisalakban kifaragott kő. Leginkább háromféle jelentésben fordul elő: – 1. A circusban a kúpalakú czéloszlop, melynél a kocsik elhajtottak. Rendszerint magas alapon három kúpalakú karcsú kőoszlop állott, s a pályát két részre osztó falazat (spina) két végén jelezte a határt. Egy versenyen a kocsik hétszer kerülték meg a pályát (Prop. 2, 25, 26. Suet. Dom. 4), s a kocsis ügyessége abban állott, hogy a m.-hoz közel kerüljön, de mégse ütődjék hozzá kocsija, mikor balkézről (interiore rota, Ov. am. 3, 2, 12) mellette elsurran. – 2. A malomkő alapjával (basis) összfüggő, csonakakúp-alakban kifaragott belső része a malomkőnek. L. Mola. – 3. M. Sudans, Romában az amphitheatrum Flavium és Constantinus diadalíve között levő szökőkút, mely hasonlított a circus m.-jához, s alapja ma is látható romjában régi helyén.