Metti, Metii

régi latin nemzetség. – 1. Met. Fuffetius, Cluilius király halála után Alba dictatora, a főhatalomért való versengésben Alba és Roma között előidézte a Horatiusok és Curiatiusok ismeretes pártharczát. A rómaiak győzelme után, midőn Tullus Hostilius a Veji elleni háborúban való részvételre szólította fel (Liv. 1, 23 skk. 26), hűtlen árulást tervezett, mire a római király lovaival tépette szét. Liv. 1, 27 köv. Val. Max. 7, 4, 1. – 2. M. Met., Kr. e. 58-ban a gallus háborúban Caesar megbízással vendégbarátjához Ariovistushoz küldte, ez azonban mindaddig foglyáúl tartotta, a míg a germanusok leveretése után vissza nem nyerte szabadságát. Caes. b. g. 1, 47. 53. – 3. Met. Pompusianus, balgán lépre ment egy jelmagyarázónak, hogy még magas kilátásai lehetnek. A gyanakodó Domitianus kivégeztette, mert szobája falára térképet festett s Livius történelmi műveit buzgón tanulmányozta. Suet. Dom. 10. Vesp. 14. Dio Cass. 67, 12. – 4. Met. Carus, egyike a Domitianus idejében gomba módra fölszaporodott föladóknak. Tac. Agr. 45. Plin. ep. 1, 5, 3. 7, 19, 5. – 5. Met. Marullus, a Gracchusoktól származott s az idősebb Gordianus atyja volt.