Micia

római táborhely Daciában. Neve csak feliratokból ismeretes, melyek Veczelről vagy környékéről (Maros Németi, Déva, Vajda Hunyad) származván, annál inkább tartalmazhatják Veczel római nevét, mivel ott csakugyan egy jelentékeny római tábor maradványai még ma is láthatók. A CIL III 7868 felirat ezen verses sorában: Dacia te voluit, possedit Micia secum, fordul elő. Mint község jelentéktelen lehetett. A CIL III 7847 = 1405 feliratban ugyanis mint pagus (falu) szerepel s mint ilyen minden valószínűség szerint Apulumnak (Gyulafehérvár) volt attribuálva. Bizonyos önkormányzata mégis volt, mint az a CIL III 7847 = 1405 és 7852 = 1350 feliratokból kitünik. Az utóbbi feliratban említett magistri, kik mint a városokban a II viri, szintén ketten voltak, Juppiternek és Junónak pro salute Micens(ium) állítottak oltárt. Csakis fekvésének köszönhette tehát, hogy vám-állomásul (statio) szolgált. A CIL III 7853 = 1351 feliratból, mely annak nevezi, egyúttal az is kétségtelen, hogy Micia nem lehetett azonos a Tabula Peutingerianából ismeretes pons Augusti állomással. Igazi jelentősége azonban onnan származott, hogy a Maros mentén olyan helyen feküdt, hol a bejárat Daciába a legkönnyebben volt elzárható s így a római hadászat szempontjából nem maradhatott katonai megerősítés nélkül. A feliratok közül kettő emlékezik meg a XIII. legióról, mindakettőben (CIL III 1354. 7858) a legio centurióiról van szó, de annál több bélyeges tégla (CIL III 1629, 6) bizonyítja, hogy táborában azon legiónak egy része tartózkodott. A legio IIII Flavia Felső Moesia őrségét képezte s így a centurio, kinek neve a CIL III 1353 feliratban előfordul, még nem bizonyítja, hogy ezen legiónak akár csak egy része is megfordult volna Miciában. A legtöbb katonai emlék mégis csak segédcsapatokra vonatkozik, azok feladata lévén Daciában, hogy a tartomány kerületén álló kisebb táborokat megszállva tartsák. E tekintetben a legértékesebb felirat a CIL III 1343 Veczelről; bár csonka, nem kevesebb mint 4 segédcsapat neve van rajta, melyek közösen állítanak oltárt Caracalla császár üdvéért: az ala Campagonum, a cohors I Vindelicorum, a cohors II Flavia Commagenorum s a cohors I Alpinorum. Ezek közül az ala I Hispanorum Campagonum a CIL III, LXVI (XL) diploma szerint Antonius Pius óta (Kr. u. 138–161) tartózkodott Daciában s legkésőbbi nyoma Philippus (244) idejéből származik. CIL III 1342. 1377. 1378. 1380. Mint egy Roma városi feliratból (Orelli 3536) látjuk, egyik katonáját, ki natione Dacus, a császári őrségbe, az equites singalures közé hivták be. A CIL III 1377 feliratot az ala lovasai nevében Mevius Surus legatus Severus császár tiszteletére készíttette. A cohors I Vindelicorum szintén az idézett diplomán szerepel mint olyan, mely 157-ben Daciában állomásozott. A legtöbb emléket a cohors II Flavia Commagenorum hagyta hátra Miciában. Ezek (CIL III 1347 = 7850. 1355. 1371–74. 1379. 7848. 7849. 7855) Hadrianustól Philippusig terjednek. 193-ban maga Severus császár építtette fel újra e cohors fürdőjét Sextus Boebius Scribonius Castus praefectus által. CIL III 1374. Viszont a cohors 119–138 között Hadrianusnak (CIL III 1371) 164-ben Marcusnak (u. o. 1372) és Lucius Verusnak (u. o. 1373), végre 245-ben M. Julius Philippusnak (u. o. 1379) állított emlékköveket. A cohors I Alpinorum nyomaira csak sóváradi (CIL III 8074, 8) téglákon akadunk. Az idézett 1343 feliratban nincs említve, más feliratban sem, a cohors II Hispanorum, pedig állítólag régebben találtak bélyegével ellátott téglákat Veczelen. CIL III p. 220. Végre az ala I Bosporanorum szintén hiányzik a 1343 feliratból, ellenben tőle származik a CIL III 1344 Maros Németiből, mely praefectusát is megnevezi. Ennyi segédcsapat természetesen csak egymást felváltva tartózkodhatott Miciában, de mintha lett volna idő, a mikor egy időben egynél több volt ott található. V. ö. CIL III 1343. A többi feliratokból, melyek nem katonai jellegűek, legfölebb a lakosság származására és istentiszteletére következtethetünk, bár az utóbbiban minden bizonynyal a katonaság volt irányadó, így Isisnek maga az ala I Hispanorum Campagonum lovagrendű (equo publico) praefectusa állított oltárt. CIL III 1342. Ha a branyicskai CIL III 1341 felirat Miciára vonatkoztatható, úgy ott Isis egyik tisztelője templomot épített neki. a CIL III 7864 feliratot Dea Syr(ia)-nak M. Ulpius Phoebus szentelte, s a dedikáló nevéből legalább annyi bizonyos, hogy görög ember volt s polgárjogát Trajanus császárnak köszönhette. V. ö. Eutrop. 8, 3. Egy más alkalommal (CIL III 7851 = 1348) ugyanazon Phoebus Juppitert tisztelte meg oltárral. Szintén görög származású ember, Aurelius Epictesis készítette a CIL III 7857 feliratot (Felpestesről) Dea Nemesi Aug(ustae) Mithras cultusára csak a CIL III 1357 felirat vonatkozik. Ellenben feltünő, hogy Juppiter mellett a legtöbb tisztelője Silvanusnak volt. CIL III 1359–1363. 7859–7862. A CIL III 1339 feliratban említettek magistri cultorum Herculis voltak s még a CIL III 1365 feliratban örökítette meg M. Coccejus Lucius kőfaragó (lapi[darius]) Victoria tisztelőinek collegiumát.