Mogentianae

vagy Mogetiana, római község Felső Pannoniában; az Itinerarium Antonini kétszer is említi, egyik esetben (p. 233) azon útvonalon feküdt, mely Mursát (Eszék) Savariával (Szombathely) kötötte össze s a mely így szükségkép a Balaton déli részét érintette. A másik esetben (p. 263) a Savariát Aquincummal (Ó Buda) összekötő út mentén fordul elő. Ha ez az utóbbi út egyenes volt, úgy természetesen két különböző várossal van dolgunk. De az Itinerariumban ezen út nagy hosszúsága (169 r. mérföld) csak úgy érthető, ha az út kerülőt tett és pedig olyformán, hogy szintén a Balaton déli végét érintve jutott Aquincumba. Legfölebb az szólhat még a két hely azonossága ellen, hogy az előbbi esetben csak 36 r. mérföld a távolság Sabaria és Mogentiana között, az utóbbiban pedig 55. Szombathely és a Balaton déli vége között csakugyan 55 r. mérföld a távolság, azonban a 36 mp. is megmagyarázható, ha föltesszük, hogy egy közbeeső állomás, mely meg van az 55 mp. hosszú úton, t. i. Mestrianae, kimaradt. Ha ilyenformán Mogentianae a Balaton déli végén oly helyen állott, hol két út egymást keresztezte, illetve a honnan legalább háromfelé ágaztak az utak, úgy ennek a helynek még legjobban megfelel a mai Keszthely. De azért lehetett valamivel odább is, Fenéknél, s ezt azért tartják valószínűbbnek, mert míg Keszthelyen legfölebb elvétve akadt római régiség, Fenéken megvan az ú. n. castrum (tábor), azon belül épületek, kívül pedig a római sírok végtelen száma. A tábornak itt az lett volna a jelentősége, hogy a Kis és nagy Balaton között az átjárót biztosítsa. A négyszögű falazat (az egyik oldalát talán a Balaton mosta el) csakugyan olyan, mint a milyennel a római táborok voltak bekerítve, a sarkokon s azokon belül félkörű kiugrásokkal ellátva. Rómer, Pannonia területén Magyaroszágban fenmaradt nehány római várnáról, Arch. Közl. 3, 1862. 37. l. Mindenesetre feltünő marad azonban, hogy még egyetlen oly bélyeges téglát sem lehetett romjaiból kiszedni, melyből csak sejthetnők is, hogy a táborban segédcsapat állomásozott. A sírleletek már a 4-ik század második feléből s későbbi időből származnak s többé nem tisztán rómaiak, hanem egy kevert nép emlékei. Az a kevés feliratos kő, mely Fenékről való, sem sokkal régibb. Szóval Fenéken minden jel arra mutat, hogy Mogentianae tulajdonképen csak a rómaiság végső idejében lehetett virágzó város, s hogy a castrumnak tartott fal nem annyira a katonaság számára épült, mint inkább magának a városnak biztosítására. Ha Mogentianae és Mogetiana csakugyan egy és ugyanazon város, mely a Balaton déli végén feküdt, úgy egy második Mogentianae vagy általában egy második Mog. szótaggal kezdődő városnév nem ismeretes Pannoniában, s így érthető, hogy az ácsi (Komárom m.) feliratot (CIL III 10993), melyben Moget. fordul elő, a billyegit (Komárom m.), hol Moge. áll (CIL III 11043 = 4338), továbbá az aquincumi (Budapest Régiségei, 7, 39. l.) s a legujabban Császáron (Komárom m.) talált (Arch. Ért. 1902, 36. l.), Mog. szóval kezdődő feliratokat a Balatonparti Mogentianae városra vonatkoztatják. Ezen feliratok abban mind megegyeznek, hogy Mogentianae municipium. Mint az egyik császári feliratból kitünik, már Hadrianus szervezte volna azzá, s azért viseli az Aelia jelzőt. A unicipium mellett mindegyik feliratban a decurio említtetik, kik közül egy (a billyegin) egyszersmind [II]vir q(uin)q(uennalis), egy másik pedig, kit a császári oltárkő említ, IIIIvir és flamen.