Mursa

római colonia Alsó Pannoniában. A tabula Peutingeriana és Ravennas Mursa maior néven említi, hogy megkülönböztesse a tőle Nyugatra 10 r. mérföldre fekvő Mursa minor vagy Mursella községtől. Ptolemaeusnál (2, 15, 4) Murtia a neve, míg a feliratokban s az Itinerariumban következetesen Mursa fordul elő. Ptolemaeus a Dunától távolabb eső helyek között említi, ellenben az Itinerarium felvette úgy az aquincum–taurunumi (ó-buda–zimonyi) dunaparti útba, mint abba, mely Sirmiumból (Mitrovicz) kiindulva a Dráva jobb partja mentén Poetovióig (Pettau) vezetett. A tabulán csakis ez utóbbi utvonalban található. Legalább is két út keresztezte egymást tehát Mursában s a dunaparti út annyiban tényleg érinthette, hogy nem végig kellett a Dunaparton haladnia. Már Antiana (Bán) is, mely az Itinerarium szerint Mursa előtt feküdt, távol esett a Dunától. Igy, ha Mursa fekvésére egyéb megbízható adataink nem is volnának, máshol nem kereshetnők, mint a mai Eszék helyén. Mindenekelőtt azonban ide utal az Itinerarium azon adata, mely szerint Mursa Aquincumtól 169 r. mérföldre feküdt, a mennyi körülbelül a valóságban is a távolság Ó Buda és Eszék között, s hogy az Itinerarium nem sokat tévedhetett, mutatja, hogy az Eszéken talált CIL III 3736 = 10649 mérföldmutatón s távolság ab Aq(uinco) mp. CLX. Aztán midnennél meggyőzőbben beszélnek az Eszéken található terjedelmes római maradványok, köztük feliratos kőemlékek, melyeken ott olvasható a Mursa név is, így a CIL III 3288. 3279. 3282 feliratokban. Az épületek legsűrűbben az Alsó és Ujváros helyén találhatók, Nyugotra majdnem a várig, Keletre pedig a villákkal együtt Dráva Szarvas helység elejéig terjedve, míg a sirok leginkább az Alsó város területén kerülnek elő, hol a colonia zöme állott s a hol a Dráván át a hid is ment. Eddig nincs adatunk, hogy Mursa municipium lett volna, mielőtt coloniává lett. Coloniának nevezi Ptolemaeus az idézett helyen, Stephanus Byzant. pedig ctisma ’Adrianou-nak mondja s a feliratok mindkét tekintetben megerősítik e két irott följegyzést. Igy mint colonia szerepel a CIL III 3288 eszéki feliratban, az Aquincumból származó 3560 s a Duna Penteléről való 10305 feliratokban s minden valószínűség szerint ezek közé számítható a 10267 = 3291 bélyi is. Azt, hogy Mursát Hadrianus császár (Kr. u. 117–138-ban) alapította, maguk a mursaiak hálásan elismerték, oltárt állítván (CIL III 3279) Hadrianusnak: Divo Hadriano Mursenses conditori suo. Ugyanezt bizonyítják a téglák között azok, melyek Hadrianus nevével ellátva kerültek Eszéken napfényre. Ezek mellett még Antonius neve fordul elő eszéki téglákon. CIL III 3774, 1–5. Mint a CIL III 3280 eszéki feliratból következtethető, Hadrianus Kr. u. 133-ban a II. segédlegiót használta fel az alapításnál vagy legalább egyik-másik középület építésénél. Különben a város nevében is megtalálható a vonatkozás Hadrianusra. Egyrészt ugyanis Mursa következetesen az Aelia jelzőt viseli (CIL III 3560. VI 3214. 2397. 2833. 3235), másrészt ugyanabba a tribusba, a Sergia nevübe tartozott (CIL III 3288. VII 341), melybe maga Hadrianus. Arra a nagy tiszteletre, melyben a város általában részesült, alig lehet nagyobb bizonyság, mint hogy maga a helytartó, C. Julius Geminus Capellianus a 145–160. években Mursensibus emlékkövet állított. CIL III 3282. De nem hiányzott polgáraiban sem a helyi patriotismus, így a CIL III 3288 felirat tanusága szerint a város egyik decuriója, miután flamen lett, a kereskedelem előmozdítása végett 50 boltot s azok elé dupla oszlopcsarnokot építtetett a maga költségén. Mursa nem tartozott azon városok közé, melyek jelentőségüket a katonaságnak köszönhették. A már idézett CIL III 3280 felirat úgyszólván az egyetlen, melyből az következtethető, hogy a legio II adiutrix ott tartózkodott, de a 133. év előtt nem lehetett ez a legio ott állandóan, mert régibb nyomai hol Sirmiumból, hol pedig Aquincumból ismeretesek. A CIL III 3283. 10270 feliratok csupán ezen legio veteranusairól szólnak. Ép oly kevés jelentőségű lehet a CIL III 3284 feliratban említett centurio leg(ionis) XIII i gem. M. A segédcsapatok közül eddig a Cohors I Alpinorum (CIL III 10269 Bélyről) s az ala Aravacorum (u. o. 3286 Eszékről) nyomai tüntek fel. Szóval minden jel arra mutat, hogy Mursa első sorban polgárváros volt, mint Sirmium s Pannonia superiorban Savaria (Szombathely) vagy Siscia (Sziszek). Csak a 3. század végén történhetett, hogy ismét katonai őrséget kapott, mint azt a le(gio) VI H(erculia) bélyegével ellátott téglák, minőket Eszéken nagyobb számmal találtak, bizonyítják. CIL III 3754. Az 5. század elejéről való Notitiában (p. 92) Mursa mint a praefectus classis Histricae székhelye szerepel. A császári közigazgatást egyedül a procurator Augusti képviselte Mursában, mint az a CIL III 3275. 3281 feliratokból kitünik. A városi kormányzat köréből mindenekelőtt a decuriók említendők (CIL III 3288. 10305), volt olyan is, ki pusztán a decuriók jelvényeivel tüntettetett ki. U. o. 3287. A legfőbb tisztviselők első emléke nem rég került napfényre egy eszéki feliratban, mely még nincs közzétéve, de az is oly decurióról szól, ki még csak II vir designatus. Egy izben (CIL III 3288) találkozunk egy flamennel s egyszer (u. o. 10267 = 3291) egy Augustalisszal. Mursa kétszer volt nagyobb történeti események színhelye. 258-ban Mursánál győzte le Gallienus Ingenuust, kit Pannonia kiáltott ki provincialis császárrá. Aur. Vict. Caes. 33, 1. 351-ben pedig II. Constantius Magnentiusszal ütközött meg Mursánál s meg is verte, a mely csatánál öldöklőbbet nem látott a 4. század. Aur. Vict. Caes. 42, 5. Mursa pusztulása a gótok betörésével kezdődik. Mialatt ugyanis Nagy Theodosius Thessalonicában betegen feküdt, 379-ben a gótok nemcsak az egész Balkánt elözönlötték, hanem Alatheus és Safrak zsákmánya lett nyugoti Illyricum is s ez alkalommal Poetovio és Mursa feldulattak. Jord. Get. 27, 140. Brunšmid, Colonia Aelia Mursa. Vjesnik hrvatskoga archeološkoga društva, 1900, 21–42. ll.