Nabopalassar

Nabopolassorou, az assyriai Nabu Bal Ussur (annyi mint «Nabu [Nebo] isten ótalmazza meg az örököst»), előbb Babyloniának assyriai helytartója, majd (626-ban) az új-babyloniai birodalom megalapítója és első királya. Midőn ugyanis Assur edil ilani assyriai király alatt az egykoron oly hatalmas assyriai birodalom bomlásnak indult és a medus király Cyaxares haddal támadta meg Assyriát, a hűtlen N. urát cserben hagyta, Cyaxaresszel kezet fogott és 606-ban Ninivét bevette és felégette. Azután Cyaxaresszel az assyriai örökségen olyformán osztozott, hogy Babylonián kívül még Mesopotamia, Syria és Palaestina és neki jutott osztályrészül. Midőn Necho aegyptusi király, hogy az örökségből szintén részt kapjon, 605-ben Syriába sietett, N. fia Nabuchodonosor a pharaót Carchemis táján legyőzte és Syriából kiűzte. A már régebben gyöngélkedő N. megélte ugyan még fiának e győzelmét, de úgy látszik, már nem értesült róla. Meghalt 605-ben. – Irodalom: Hommel, Gesch. Babyloniens u. Assyriens, 1885, 743. és 756. old. Maspéro, Histoire ancienne des peuples de l’Orient 12. fej.