Andronicus

’AndronikoV, peripatetikus bölcsész Rhodus szigetéről, ki az Augustus korában bölcsészetet tanított Rómában. Ő rendezte kiadás alá Aristoteles és Theophrastus müveit és körülbelül az ő tőle megállapított sorrend képezi a hagyományt. Az Aristoteles műveinek fenmaradt háromféle jegyzéke is reá vihető vissza. Hogy szövegcritikát is gyakorolt a maga módja szerint, bizonyítja a Cat. 1. a. 2.-höz fűzött megjegyzése, hogy o de logoV thV ousiaV nem fordul elő minden kéziratban. Mint bölcsész némi eltéréssel (a categoriák tanában s lélektanban) Aristoteles híve volt. Két mű fordul elő az ő neve alatt: Az egyik a peri paJwn czimű, melyet régebben a XV. század termékének tartottak, de Schuchardt egy X. századbeli kézirat alapján császárkori complitatiónak bizonyított be; a másik paraphrasia a Nicomachea ethikának, melyről Cohn bebizonyitá (Berl. Phil.Wochenschr. 1889. sp. 119), hogy XVI. századbeli hamisítvány. – Zeller: Philos.d. Griech. III³, 50. és köv. Susemihl: Litt. Geschichte der Alex. II, 301 és köv. Usener: Gött. Gel. Anz. 1892. 1014.