Naucraria.

Hely szerint való egységet alkotó kerületek régi neve Atticában, mely etymonja szerint is hajózásügygyel való kapcsolatra utal. A v. eredete, mint most már általánosan hiszik, még Solon előtti időbe, a 7. századba esik. V. ö. Arist. pol. Ath. 8, 3. Hdt. 5, 71. Solon, mint sok más intézményt, a v.-kat is érintetlenűl hagyta alkotmányában, s politikai fontosságukat csak a Clisthenes-féle reformok idejében vesztették el, mikor közigazgatási hatáskörük az új demosokra s azok fejeire, a demarchusokra szállott át. A Solon előtti időkben a négy phyle mindenike 3 trittysre és 12 v.-ra oszlott, úgy hogy összesen 48 v. volt. Élükön egy-egy naucraroV állott (valószínűleg a leggazdagabb tagok), kik együttesen egy külön testületet alkottak, talán négy prytanis vezetése alatt (Hdt. 5, 71. Meyer Ede ezt a testületet egyenesen a régi nemes-tanácscsal s a későbbi négyszázas tanácscsal azonosítja, Gesch. des Alterthums, 2, 354. l.). Hitelt érdemlő tudósítások szerint minden egyes v. egy-egy hajót szolgáltatott, melynek felszerelését a naucraroV vezette, továbbá két-két lovas-harczost. Pollux 8, 108. Clidemus Photiusnál s. v. Beker, Anecd. Gr. 283, 20. V. ö. Hdt. 6, 86. 132. De közigazgatási szerepük is volt, ha igaz, hogy hatáskörük megegyezett a későbbi demosokéval. Aristot. pol. Ath. 21, 4. Soloni törvények töredékeiből is kiderült, hogy a naucraroV-ok dolga volt behajtani taV eisjoraV cai taV dapanaV taV gignomenaV. V. ö. Aristol. pol. Ath. 8, 3. A hajóhad felszerelésében vezető szerepüket egy megbízhatatlan hagyomány szerint még Clisthenes után is megtartották (ki számukat állítólag az új phyle-beosztásnak megfelelőleg 50-re emelte, l. Photius i. h.), mindaddig, míg a symmoriák intézménye (l. Leitourgia) e tekinteben is fölöslegesekké nem tette őket; de valószínűbb, hogy ez a szerepük is a tanácsra szállott át. Aristot. pol. Ath. 21, 5. – Irodalom: Nagyobbrészt egészen elavúlt. L. most Busolt összefoglalásait, Griech. Gesch. 2, 2. kiad., 188–193 és a Müller f. Handbuch 4. kötetének 1. részében, 2. kiad., 134. l. Továbbá Meyer Ed., Gesch. des Alterthums 2, 354 skk. Gilbert, die attische Naukrarienverfassung, Jahrb. f. kl. Phil. 111, 9 és Suppl. 7, 200. 245. l. és Handbuch d. griech. Staatsalt. 1, 2. kiad. 147. l. Solonnak tulajdonítja a v.-k intézményét; de nincs igaza, v. ö. Schömann, Jahrb. 111, 452 skk.