Novatianus

római presbyter, nagy rhetorikai és philosophiai tehetséggel, az eltántorodottak kérdésében a rigoristák pártjára állott s 251-ben Cornelius római püspökkel szemben őt is felszentelték. Iratai közül megmaradt: két levele Cyprianushoz; de trinitate értekezése, syllogistikus formában azok ellen, kik Krisztust embernek tekintik, vagy azt hiszik, hogy benne az atyaisten szenvedett; de cibis Judaicis, a zsidó tiltott eledelek ellen. Sok más műve elveszett. Ellene írtak Reticius augustodunumi püspök s a Theodosius korában meghalt Tacianus. Hagemann, Die römische Kirche in den 3 ersten Jahrhunderten, Freiburg, 1864, p. 371. Harnack, Gesch. der altchristl. Litteratur, 1, 652.