Noxa

(ebből: nocere), kártétel (s mint ilyen, vétség, hiba is), azután az okozott kárért elégtétel vagy büntetés. Noxa eredetileg az a kár, a melyet a rabszolga vagy a gyermek vagy a háziállat okozott. A gazda vagy az apa kiadta a kártevő rabszolgát, állatot, gyermeket (noxae datio) s így menekült a felelősség terhe alól. A kártérítést czélzó kereset neve actio noxalis. A 12 táblás törvény szigorú rendelkezéseit e részben a lex Aquilia (Kr. e. 267) jelentékenyen mérsékelte, l. Damnum. N. volt az is, a mi a kárt csinálta (corpus quod nocuit).