Numidia

Noumidia, Nomadia, a mai Algir, Keleten határos volt Carthago területével vagy a római Africa provinciáival a Tusca folyóig, Délen Gaetuliáig és belső Libyáig terjedt, Nyugaton határos volt Mauritaniával (az Ampsaga folyóig, előbb a Mulucha folyó volt a határ), Északon a Földközi tengerig terjedt. A jobbára termékeny országon az Atlas nyúlványai vonultak végig, melyek közül nevezetes Keleten a Thambas (ma Dsebel Edug, Bonától Északra), Délnyugaton az Aurasius (ma Dsebel Auresz). A hegyfokok között legjelentékenyebbek Tretum, ma Szebba Rusz, ’Ippou acra, Promuntnrium Hippi, ma Cap de Garda vagy Rasz el Hamrah. Folyói: Keleten a Tusca határfolyó, az Armoniacus (ma Mafragg), a Rubbricatus (ma Szebusz), a Muthul (ma Vád Melleg), a Bagradas (ma Medserda) mellékfolyója, az Ampsaga (ma Vád el Kibbir), határfolyó Nyugaton. Termett az országban gabona, különösen buza, bor, déligyümölcs, volt lova, juha, kecskéje, elefántja, oroszlánja és sok más vad állata s gazdag volt érczekben és kövekben s a legelőhelyek gazdagsága magyarázza lakóinak folytonos vándorlását és a városok késő keletkezését. A numidák (az aegyptusiakkal rokonok, az északafrikai ághoz tartozva) a massyliusok és massaesylusok főtörzsére oszlottak, az előbbiek az Ampsagától Keletre a tulajdonképeni Numidiában, az utóbbiak ettől a folyótól Nyugatra az országnak később Mauritaniához csatolt részében. A numidák a háborúban különösen mint lovasok tüntek ki; országukat Julius Caesar 46-ban Kr. e. római provinciává tette. Városai közül nevezetesek a tengerparton: Tabraca a Tusca mellett (ma Tabraka), Hippo Regius (l. Hippon, 1), Rusicada (ma Stora vagy Philippeville), Collu (ma is Collo), nagy biborfestéssel. Az ország belsejében: Bulla Regia, Calama (némelyek szerint Sallustius Suthulja), Cirta (ma Constantinieh), meredek sziklán, Lambesa (helyeseben Lambaesis, ma Lambesz), 123. óta Kr. e. Diocletianusig a római legio (III. Augusta) székhelye, Sicca Veneria (ma Keff), Zama (ma Jama), Juba kincstára és rendes székvárosa, ütközet helye Scipio és Hannibal között, Theveste (ma Thebessza), Augustustól a Flaviusokig állomáshelye a római legiónak.