Nundinae

(novem és dies) a 8 napból álló római hét vasárnapja, melyen a mezei munka szünetelt s a földmivelő nép a városba jött adás-vevés végett; épen ezért ilyenkor szokták kihirdetni a comitia idejét és tárgyát. A rómainak hét munkanap (internundinum, sc. tempus) után a nyolczadik volt pihenő napja; n. (kilenczednap) elnevezése a római számításmódban találja magyarázatát, a mely mind a két határnapot belevette a sorszámításba. A régi 10 hónapos évben, mely 304 napból állott, kerek 38 n. volt; a későbbi 12 hónapos év azonban nem vágott össze a hétszámítással, hanem a be nem fejezett hét a következő évben folytatódott, csak a naptári jegyek (A, B, C, D, E, F, G, H) változtak meg, a mennyiben az év első napját mindig A-val jelölték. A n. nem voltak állami ünnepnapok, bár magánosok megtartották is. Varro ap. Non. p. 133 és a lex Fannia. Tehát ha a vásárnap dies fastusra esett, meg volt engedve a jogszolgáltatás; sőt a lex Hortensia de nundinis (Kr. e. 287) el is rendelte, hogy a n. dies fasti legyenek, hogy a városba menő vidéki nép elintézhesse peres ügyeit is. Comitiát ellenben nem volt szabad tartani, nehogy elvonják a vidéki népet ügyes-bajos dolgaitól. Macr. Sat. 1, 16. Plin. n. h. 18, 13. Cic. Att. 4, 3, 4.