Orchomenus

’OrcomenoV. – 1. Férfinév: – 1. Lycaon egyik fia, az arcadiai O. város alapítója. – 2. Athamas és Themisto fia, l. Themisto, 2. – 3. Juppiter vagy Eteocles és Hesione (Danaus leánya) fia, a boeotiai O. város királya, Minyas apja. – 4. Az előbbinek unokája, Miynas fia, Athamas testvére. – II. Városnév: – 1. Város Arcadiában Mantineától Északra, ma romjai Kalpaki mellett; melléknevei: polumhloV (juhokban gazdag. Hom. Il. 2, 605), ’ArcadicoV (Thuc. 5, 61). Erős acropolisa volt. Megalopolis alapítása előtt a szomszéd kis községek felett is uralkodott. Thermopylaenél 120, Plataeaenál 600 fegyveres polgára harczolt. Hdt. 7, 202. 9, 28. Részt vett a görögök küzdelmeiben, eleinte az aetoliai, majd az achajai szövetség pártján (Liv. 32,5); e küzdelmekben a régi város el is pusztult s az új O. a hegy alján épült fel. Nevezetes épületei voltak Posidon és Aphrodite templomai. Paus. 8, 13, 2. – 2. Város Boeotiában, o vagy h ’OrcomenoV, pénzeken ’ErcomenoV is, ma romjai a kiszárított Kopaisz tótól nem messze Szkripú fala közelében. Boeotia egyik legrégibb és Thebae előtt leghíresebb és legnevezetesebb városa, királyáról Minyasról s ennek fiáról O.-ról (l. fentebb) ’OrcomenoV MinueioV-nak nevezték. Hom. Il. 2, 511. Pind. Ol. 14, 4. Thuc. 4, 76. Királyai Coronea, Haliartus, Chaeronea, Lebadea felett is uralkodtak. Nyugati Boeotia feletti uralmuk már a trójai háború előtt hanyatlani kezdett Thebae támadásai miatt, de még Troja ellen 30 hajót állítottak ki. Hom. Il. 2, 511. Később O. a boeotiai szövetséghez tartozott (Thuc. 4, 93), végre Kr. e. 367-ben Thebae elpusztította. Már azelőtt helyet változtatott a város, t. i. a Cephissus copaisi torkolatánál volt eredeti helyét a vidék elmocsárosodása miatt elhagyta kissé távolabb az Acontium (’Acontion) hegy körül épült újra. E hegy csúcsán volt acropolisa is, a Phlegya (Flegua), míg az alsó város, Andreis (’AndreiV) nevet is viselt. 338-ban Kr. e. II. Fülöp macedoniai király újra felépítette, de új virágzás kora nem következett. Kr. e. 85-ben itt győzte le Sulla Mithridates vezérét Archelaust (l. ezt, 4). Épületei közt nevezetes volt Minyas kincsesháza (l. Építészek, 662. lap), a melyet Pausanias (8, 38, 2) leírt s a melynek romjait 1880-ban megtalálta Schliemann (v. ö. munkáját, Orchomenos, Leipzig, 1881). Ennek közelében volt a Charisok temploma és Bacchusé is. Paus. 9, 38, 1. Irodalom: az ásatásokról Schliemann említett műve; történetéről Otfr. Mülkler, O. und die Minyer, 2. kiadás, Breslau, 1844.