Oretani | O | ’OrgewneV |
’WreoV, város Euboea északi részén, a Callas (ma Kszeriasz) mellett. Midőn Pericles a perzsa háborúk után Kr. e. 445-ben északi Euboeába 2000 cleruchust (Thuc. 1, 114. Plut. Per. 23) telepített, O.-t a lakóitól elhagyott Histiaeával vagy Hestiaeával egy községgé alakította, a melyet a nép nyelvén általában Oreusnak hivtak, de a mely a hivatalos okmányokon és érmeken a Histiae nevet használta. A két acropolis maradványa a város kettősségét tanusítja. Midőn 411-ben a sziget többi városai elszakadtak Athenaetől, O. mégis hatalmában maradt. Thuc. 8, 95. A spartai hegemonia korában oligarchikus szerkezetet nyert; csak 377-ben szakadt el Spartától és lépett be az új athenaei szövetségbe. Xen. Hell. 5, 4, 56. Majd a macedoniai Fülöp birtokába jutott a város, a mely földrajzi fekvésénél és erősségénél fogva heves küzdelemnek tárgya lett Antigonus és Cassander között, úgy szintén a római korban is 207- és 200-ban. Liv. 28, 6. 31, 46 Azután, hogy T. Quinctius Flamininus szabadoknak nyilvánította a görög városokat, O. lehanyatlott.