Periscelis

perisceliV, a görög peri és sceloV-ból, lábdíszfélét jelentett. Porphyrio a Horatius-féle (epist. 1, 17, 56) helynél így magyarázza meglehetős általánossággal: ornamentum pedis circa crura. Valószínűleg értékes lánczocska vagy csatt lehetett, melylyel a sandalumot a lábhoz erősítették. Isidorus így határozza meg a periscelist (19, 31): crurum ornamentum mulierum, quo gressus earum ornatur, tehát arra szolgált, hogy kecsessé tegye a nők járását. Mindenesetre nagyon kaczér viselet volt. Cyprianus (de habitu virginum) aranybékót (compedes aurei) említ, melyektől szabadnak kell lennie egy tisztességes nő lábának. Hasonlóképen békókról beszél Clemens Alexandrinus is (pedai perisjurioi). Nagy előszeretettel viselték a libertinák, kiknek tunicája csak térdig ért.