| Apelles | A | Aper |
o ’ApenninoV, ’ApenninoV, ta ’Apennina vagy ’Apennina orh, to ’Apenninon oroV, m. Apennino, Italia főhegyláncza, az Alpes maritimae folytatása mintegy 1600 km. hosszúságban. A jobbára kopasz, szakadékos mészkő hegység nyugaton meglehetősen meredek, s belőle ered Italia legtöbb folyója. A régiek vízválasztónak tekintették az adriai és tyrrheni tenger folyói közt. Cic. de or. 3, 19. Lucan Phars. 4, 404. Legmagasabb pontját Samniumban éri el (Gran Sasso d’Italia, 2921 m.): innen délre fordúl és a Leucopetra (Capo dell’ Armi) hegyfokban végződik. Nevezetes részei a Mons Argentarius (M. Argentaro) Etruria partján Cosa mellett; M. Ciminus v. Ciminius (M. Cimino) szintén Etruriában a hasonló nevű tó mellett; M. Soracte (M. di S. Oreste), Rómától 38 km-re; M. Algidus (Ariano); M. Albanus (Monte Cavo); a boráról híres M. Massicus (M. Dragone) Campaniai határán; a secessio plebisről (Kr. e. 494) híres M. sacer, különálló magaslat az Anio mellett 4 kilométerre északkeletre Rómától (Liv. 2, 32); M. Gaurus Puetoli közelében, M. Vesuvius (Vesuvio); M. Marganus és M. Voltur Apuliában, sat. V. ö. Kiepert, Lehrbuch der alten Geographie 373 köv.