Picerni, Picentes, Picentini | P | Picti |
Ficentinh, PiceniV, középitaliai vidék, melyet Keleten az Adria, Északon Umbria, Nyugaton Umbria és Samnium, Délen a Salinus folyó (m. Tavo és Saline) határolt. Területe mintegy 6000 km.2 volt. Az Apenninus nyúlványáról eredő folyói a következők: Misco (Musone), Cluentus (m. Tesino), Truentus (m. Trongo), Vomanus (m. Vomano). Tagoltsága és éghajlata Umbriáéhoz hasonló. Lakói a Picentes, Picentini, Piceni, (Ficentinoi) sabinus eredetűek voltak és földjüket az umriabeliektől még az Aboriginestől vették volt el. Úgy hivtak különben egy más népséget is, a mely onnan Campaniába költözött és a Paestumi öböl mellett Picenitia (m. Vizenza) és Eburum (m. Eboli) városokat alapította. A p.-beliek 299-ben Kr. e. szövetséget kötöttek a rómaiakkal (Liv. 10, 10), de alig 30 év mulva elpártolván, végleg római hatóság alá kerültek. Legnevezetesebb városaik voltak: Ancona (ma is), Középitalia egyetlen görög városa; Numana (m. Umana); Firmum (m. Fermo), külön kikötővel, mint római gyarmatot az 1. pún háború idején alapították; Castrum Novum (ma Giulia Nouva); Hadria vagy Adria (m. Atri) hadrianus császár családjának ősi fészke; Auximum (m. Osimo), mely későbbi idők folyamán az ország legjelentékenyebb városa volt; Urbs Salvia (Urbisaglia); Asculum (Ascoli), hatalmas, erős város a Truentus mellett; Interamnia (m. Teramo), a praetutii főhelye; Cingulum (m. Cingoli). Strab. 5, 240.