Planctae

Plagctai (annyi mint «tévesztő sziklák». Hom. Od. 12, 61. 202. 219), szikla-szigetek, melyek tüzet és füstöt hajigálnak magukból, és a melyeket már a régiek összetévesztettek vagy jobban mondva azonosítottak a mozgó és egymásra csapódó Symplegadesszel, a thraciai Bosporus rejtélyével. Az ókori magyarázók azt hitték, hogy Homerus a Symplegadest, melyekről az argonauta hagyományból értesülhetett, Nyugatra helyezte által. Csakhogy Homerus a P.-ket általában nem tekinti mozgó szikláknak; szerinte egy helyben álló tűzhányó szigetek, melyek felforralják a hullámokat, így tüzes gőzt támasztanak, és ezáltal, valamint az ellenállhatatlan áramlat által, mely mindent feléjök ragad, veszedelmesek a hajóra nézve. Tűzhányó förgetegeik oly hatalmasak, hogy még azokat a galambokat is veszélyeztetik, melyek Zeusnak az ambrosiát szállítják. Valahányszor ezek a galambok a P. mellett elröpülnek, mindannyiszor egyikük odavész. A későbbi magyarázók a siciliai szoros nyugati végénél keresték a P.-ket, melyek Homerus szerint a Scylla és Charybdis közelében vannak. Ezidőszerint a P. hallatára az Aeoliai vagy liparai szigetekre gondolunk. És tényleg ez az, a mi legvalószínűbbnek látszik. L. Völcker, Homerische Geographie, 118. l.